Menu
Simicz Henriett

Pünkösdi étkezési szokások

Hamarosan újabb hosszú hétvégének nézünk elébe, bár sokaknak a pandémia alatt ennek a jelentősége minimálisra csökkent az otthoni munkavégzés miatt. Azonban mégsem mennék el szó nélkül a mostani víkend mellett, mert bizony ünnep lesz kis hazánkban, méghozzá Pünkösd. Kicsit utánajártam, hogy pontosan mit is ünneplünk és természetesen annak is, hogy milyen fogásokat illik az asztalra tenni.

Májust Pünkösd havának is nevezik, mivel mozgó ünnepről van szó, ez minden évben más napra esik. Húsvéthoz kapcsolódik, húsvét után a negyvenedik nap áldozócsütörtök, az ötvenedik napon kezdődik pünkösd, idén május 24-én. Húsvéthoz hasonlóan ez is egy hosszabb, egy hetes ünnep, de kettő nap az amit hivatalosan tartanak. 

Pünkösd a keresztény egyház ünnepe, megannyi hagyománnyal és szokással, a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Így pünkösd az egyház születésének napja is. 

Sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb pünkösdi hagyományok közé tartozik a máig is élő búcsújáróhely, Csíksomlyó, mely az utóbbi években nem csak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé is vált.

Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást. Ennek a kis hazai, falusi megfelelője a “pünkösdikirály” választás. Lovasversenyen, tekézéssel és tűzugrással dőlt el ki ihat egy évig ingyen a kocsmában majd, mint Pünkösdikirály. Rendszeresen tartottak táncmulatságokat, bálokat a párválasztás ünnepének is nevezik. Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat  (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint)  helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is. 

Na de lássuk a számomra legérdekesebb részt, mi került az asztalra?

Sok nyomozás után is csak igen kevés információhoz jutottam, nincs olyan gasztronómia kultúra a pünkösdi ünnep mögött, mint mondjuk adott esetben a karácsony, vagy a húsvét esetében. 

Néhány morzsát azért össze szedegettem Nektek. Mindenképpen egy jó vasárnapi ebédnek megfelelő menü sorra kell gondolni.

Reggelire tojás rántotta készült, a tojás a termékenység szimbóluma, különleges hatást tulajdonítottak neki és amint fent írtam ez igen fontos szerepet játszott ezekben a napokban.

Előnyben részesítették a bárányból készült ételeket, például találtam bárány szelet receptet majorannás mártással. A szabadtűzön készülő bográcsos, húsos ételek is előtérbe kerültek. Nem juhtartó vidékeken az ünnep hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával volt. Sárga kalácsot ettek, tájegységenként eltérően sós vagy édes verzióban, hogy a gabona bő termésű legyen. Desszertnek ordás buktát és gyümölcsös kevert süteményeket készítettek.

Feljegyzések készültek komatálról, ami a barátság megpecsételését szolgálta, illetve mátkatálról is, ami pedig természetesen az udvarlási rítus része volt. Jelentőségük ereje abban rejlett, hogy finom ételekkel és italokkal szentesítsék a barátságot vagy a szerelmet és viszonozzák a gesztust adott esetben. Összességében egy hangulatos ünnepről beszélünk, amikor összegyűltek az emberek, jókat ettek, ittak, mulatoztak, kívánom, hogy Nektek is így teljen a hétvége! Kellemes ünnepeket!

No Comments

    Leave a Reply