Na ez nem piskóta! Kétségtelenül a legismertebb kedvenc, ami mindenhol jelen van. A sütemények, az ételek elengedhetetlen tartozéka. Ki ne emlékezne arra, mikor a nagyi kihúzta a tepsit, és a forró piskóta illata átjárta a konyhát. Vagy mikor a játszótérről visszatérve ezzel fogadott minket, és csak annyi kérdés volt, hogy barack- vagy szilvalekvárral szeretnénk. Megjelenhet előttünk az iskolai menza, sőt, még manapság is találkozhatunk vele nyakon öntve csokoládéval.
Ha valaki nem emlékezne, készítse el!
Garantáltan sikert fog aratni mindenki ezzel az egyszerű finomsággal! Nem kell hozzá óriási tudás, ha követjük a receptet. Talán csak annyi, hogy ne égessük oda a piskótát! Minden korosztály számára tökéletes, ebben tényleg nincs nagyon kivétel.
Piskóta: 5 db tojás, 30 dkg cukor, 30 dkg finomliszt, 1 tk sütőpor, 1 dl víz, be a sütőbe!
Csokiöntet: 1 tasak csokoládés pudingpor (főzős), 2 tk cukrozatlan kakaópor, 5 csapott kanál cukor, 8 dl tej.
A piskóta
Világszerte közismert, Európából származó sütemény, mely tojásból, lisztből és cukorból készülő, könnyű tészta. Ruganyos, könnyed állagát a felvert tojásfehérje biztosítja. Bár eredetileg búzalisztből készül, ételérzékenyek alternatív lisztekből is elkészíthetik, például zabpehelylisztből. A piskótát a nemzetközi gasztronómiában savoyai tésztának (Gâteau de Savoie) nevezik.
Az első piskóta
Az elmondások és a fennmaradt információk alapján VI. Amadé savoyai gróf (1334 – 1383) cukrásza készítette el elsőként. Egyes források szerint Spanyolországban, más források szerint Portugáliában találták fel. Az első írásos emlék 1615-ből Gervase Markham’s The English Huswife című szakácskönyvében szerepel róla. A francia forradalom után Benaud és Tavot párizsi cukrászok a liszt egy részét keményítővel helyettesítették még könnyebbé téve a tésztát, de ez nem maradt általánosan bevett módszer. A piskóta magyar elnevezése az olasz biscotto (kétszersült) szóból ered, de a német Biskotte bajor-osztrák piskótaváltozatát vettük át.
Igazából, mint a legtöbb alapvető ételnél, desszertnél, úgy a piskótánál sem lehetünk biztosak abban, hogy mikor, hol, és pláne ki készítette el először.
Piskótával a világ körül
Portugáliában a Pao de Lo egészen a középkorig, a XV. századik nyúlik vissza. Ebben az időben az apácák készítették el a katolikus vallási ünnepekre, mint például húsvétra vagy karácsonyra. A portugál piskótát teával és rebarbara- vagy málnalekvárral fogyasztják. Olasz és spanyol eredete Giovan Battista Cabona péknek köszönhető, aki eleinte Madridban, később a spanyol udvarban tevékenykedhetett. Egy fantasztikusan lágy tortával kényeztette az uraságokat, mely aztán gyorsan el is terjedt. Természetesen piskótaalapra készült. A britek piskótája, a „sponge cake” és a Viktória-torta is az ő alapreceptje szerint készült. A vajas, cukros alapból kiinduló citromillatú piskótafajta akkor még nagyobb sikereket aratott, mikor 1843-ban Alfred Bird feltalálta a sütőport. Ettől a tészta még könnyebb lett, a színe is megváltozott aranysárgára. Japánba a kereskedelmi hajózás által érkezett meg a piskóta. A kasutera, a piskóta receptje terjedt el a leggyorsabban, persze az ottani pékek, cukrászok a saját ízvilágukra formálták. Manapság mézzel, cukorral és kukoricasziruppal készítik.
Minden háziasszony el tudja készíteni
Mivel a világ egyik legegyszerűbb süteményéről beszélünk, nem kell túl nagy konyhai gyakorlat hozzá. Elég nehéz elrontani, és megannyi módon lehet variálni. Pontosan ezért arat a mai napig is sikereket, hiszen lekvárral, csokoládé- vagy vaníliaöntettel, gyümölccsel, és még tényleg számtalan módon fogyaszthatjuk. A rutinosabbak készíthetnek belőle piskótatekercset, megadhatja a torták alapját, használhatjuk tölteléknek, és szinte bármit adhatunk hozzá, akár még zöldségeket vagy húst is.
A világ legjobb séfjei is szeretik
Alain Ducasse emblematikus figurája a francia és a nemzetközi gasztronómiának. Ma már igazi etalon! Híres Michelin-csillagos csúcséttermeiről, könyveiről, új koncepcióról vagy konyhatechnológiai újításokról. Még neki is van piskótareceptje.
Hozzávalók: 20 g vaj, 80 g barna cukor, 60 g BL 45 liszt, 60 g keményítő, 165 g kristálycukor, 100 g tojássárgája, 150 g tojásfehérje, 1 g só
Elkészítés: Az előre lehűtött tortaformát kikenjük a vajjal, és beterítjük a barna cukorral. A maradék barna cukrot finoman kiöntjük a formából, majd a kikent formát visszatesszük a hűtőbe. Átszitáljuk a lisztet a keményítővel. A tojásfehérjét kemény habbá verjük a sóval. Közben a cukrot és a sárgáját kikeverjük habosra, majd simára eldolgozzuk benne a lisztes keveréket. Egy spatulával lépésről lépésre belekeverjük a tojásfehérjehabot, anélkül, hogy összetörnénk, mindig csak egy irányba keverve, éppen csak addig, amíg a fehérje már nem különböztethető meg benne. Áttöltjük a sütőformába, amelynek a nyers tészta legfeljebb a 2/3-ig érhet. 170°C-on 20 percig sütjük, majd 150°C-on további 10 percet. A sütőből kivéve 2 percig pihentetjük, majd a formából egy rácsra kifordítva hagyjuk kihűlni. Felvágás előtt meghintjük a porcukorral.
