fbpx

A turisztikai és vendéglátó szektorok kiemelten emberközpontú szakmákból állnak. A munkaerő, amiből manapság jelentős hiány van, kincset ér. Az elmúlt időszakban sokan elhagyták a pályát, más tevékenységet választottak, ezért a foglalkoztatható dolgozók száma tovább csökkent. Kardinális kérdéssé vált az, hogy azokat a szakembereket, akik az egységekben tevékenykednek, milyen módon lehet megtartani.

Fotó: Pixabay

Vajon mennyit számít a pénz?

A munkavállalók, kollégák biztonságát a profitmaximalizálás fölé kell helyezni, mivel ez jelentősen befolyásolja a tűrőképességüket. Az általános alapvetés szerint, ha valaki jól meg van fizetve, az örömmel marad, és teszi a dolgát. Ez viszont téves hozzáállás. Ahogy a közmondás mondja, „a pénz nem boldogít, de jó, ha van”. Ebből kiindulva, teljesen egyértelmű, hogy ha meg van fizetve az alkalmazott, akkor marad. Viszont itt egy elég nagy ellentmondásnak lehetünk tanúi, hiszen a munkáltatók a saját lehetőségeikhez mérten próbálják magukhoz csábítani a dolgozókat. Ez egy piaci versenyhelyzet! A kérdés az, valójában elég néhány forinttal ráígérni a napi bérre? Elég überelni a konkurencia által megadott anyagi juttatásokat? Elég meredek kérdés, hiszen ha a vendéglátás összességét nézzük, közös célokért küzd a büfé, a bisztró, és a csúcsgasztronómia is.
Tisztelet, tisztesség, folyamatos fejlesztés, megélhetés.Ezek az alapelvek, amik figyelembevételével megtartják a munkaerőt. Meghatározó, miként kell a munkafolyamatokat lebonyolítani, milyenek a követelményrendszerek, és hogyan viszonyuljanak az emberek egymáshoz. Mind az adott éttermi rendszeren belül, mind külső cégekkel együttműködve lehet megteremteni az ideális állapotot.

Fotó: Pixabay

Más országokban sem jobb a helyzet. A szakképzett munkaerő hiánya az egyik fő probléma, amellyel az iparág világszerte szembesül.

Az alkalmazottakat, a kollégákat motiválni kell

A munkavállalók adják a vállalat, a vendéglátó egység legnagyobb értékeit. Ezért olyan „szervezetet” kell létrehozni, mely célravezető eredményeket hozhat a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt. Más szóval, egy értelmes win-win állapotot kell létrehozni! Az alkalmazottakat nem üzleti költségtényezőnek kell tekinteni, hanem azokat az embereket kell látni bennük, akiknek a munkája meghatározza a szálloda vagy az étterem sikerét. A célorientált szervezet ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa az alkalmazottai egyéni erősségeit és lehetőségeit.

Különösen manapság van ennek jelentősége, amikor a vendéglátóipar átalakulóban van. Sokan felteszik maguknak a kérdést, hogy van-e értelme a munkájuknak. Ahhoz, hogy ez ne forduljon elő, bizonyos szintű szabadságra, és alapvetően biztonságérzetre van szükség. A hagyományos főnök-beosztott struktúrák nem igazán működőképesek.

Fotó: Pixabay

Többet kell adni a kollégáknak, mint a pénz

Természetesen az anyagi boldogulás mindenki számára elsődleges motiváció. A munkavállalók szeretnék a mindennapjaikat, a családjukat biztonságban tudni. Ettől függetlenül az emberek a személyes fejlődésüket is fontosnak tartják. A tanulás lehetősége, illetve egy adott rendszeren belül való pozícióváltás lehetősége óriási jelentőséggel bírhat számukra. Az elismerés, ami nem anyagi jellegű, sok esetben energiákat adhat, ez által olyan munkatársakkal rendelkezhet egy vállalkozás, akik részesei szeretnének lenni a rendszernek.

„Ha nem tudsz teljesen önmagad lenni, akkor nem fogod jól érezni magad a munkádban.”

Fotó: Pixabay

Rendszerbe épített szabadság

Legegyszerűbb, ha a holizmus elvén működtetjük a vendéglátó egységet. Ez azt jelenti, hogy egészében nézzük a képet, és ezt közvetítjük az alkalmazottaknak. Nem a részleteket elemezzük külön, és ebből állítjuk össze az egészet, hanem az egészből rakjuk össze a részleteket. Ha nem egy-egy kiragadott példán keresztül elemezzük a munkatársak munkáját, sokkal komolyabban, és hosszútávon gondolkodó kollégákkal lehet együtt dolgozni. A módszer lényege, hogy az alkalmazottak „szabadon” változtathatnak a metódusokon, amiért viszont felelősséget is vállalnak. Ebben az is benne foglaltatik, ha egy vendéglátó egységben problémák adódnak, esetleg kiesik egy munkatárs, a többiek érte is kiállnak, elvégzik a munkáját. Egy csapat mindig erősebb, mint az egyének.

Egy éttermet úgy kell felfogni, mint egy családot, csakis akkor működhet zökkenőmentesen. Ehhez mind a munkáltatónak, mind pedig az alkalmazottaknak is felelősséget kell vállalni egymás iránt. Nem szabad elfelejteni, hogy a vendégek házigazdája nem a tulajdonos, hanem a pincér és a séf. Ő általuk tud szerethető lenni egy vendéglátó egység. A hozzáadott érték megbecsülése óriási potenciálokat szabadít fel az alkalmazottakban, ami egyáltalán nem anyagi jellegű. Ez által olyan erőforrásokat lehet kiaknázni, amelyek mindenki számára előnyösek.

Fotó: Pixabay

Elfogadni és mérlegelni a kezdeményezéseket

Egy horizontális struktúra, amely egymás tiszteletéből, megbecsüléséből áll, biztonságos. A csapat minden tagja fontos, részt vesz a cég sikerében. Ismerni, érteni, és megérteni kell az alkalmazottakat. Véleményük, meglátásaik előremutatóak, innovatívak lehetnek. Hogy megtartsuk a munkatársakat, figyelni kell rájuk, és az általuk javasolt pozitív változtatásokat nem csak megvalósítani, hanem jutalmazni is kell. Ezáltal az egység működését is stabilizálhatjuk.

Mindent összevetve arról van szó, hogy elégedettséget teremtsünk nem csak a vendégeknek, de a dolgozóknak is. A legfontosabb tényező ma már nem csak anyagi megfontolásról, hanem legfőképp a stabilitásról és az elismerésről szól.#

Forrás: https://www.ktchnrebel.com/keep-skilled-workers-in-gastronomy/

Tags: , , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó cikkek

Partnereink

Kövess minket!

INSTAGRAM

YOUTUBE