fbpx

Kevesen tudják, hogy a világ legdrágább alapanyagai közül hazánkban kettő is megtalálható. Még furcsább az a tény, hogy az egyikért valójában nem kell sok mindent csinálni, csak türelmesen sétálgatni. Dél-Magyarországon az erdőben, októbertől december végéig megtalálható, csak le kell érte hajolni.  Hogy mi az? A cikkünkből kiderül!

A csúcs gasztronómiában sok esetben lehet találkozni megdöbbentő árakkal. Egy étel elkészítésének költsége persze sokösszetevős, de az egyik fontos tényező az alapanyag. Vannak egyediek, különlegesek, amelyekhez nem lehet, csakis magas áron hozzájutni. Ezeket nyilván kevesen engedhetik meg maguknak, és biztos, hogy a világon, csak nagyon kevesen készítenek otthon belőlük ételket. Ezeket a rettentő költséges alapanyagokat a luxuséttermek használják, olyan különleges kóstoló menükhöz, melyeket csillagászati árakért lehet megkapni.

Albínó kaviár, más néven fehér gyöngy

Ez a kaviár is „csak” egy ikra, viszont olyan ritka, hogy az árát nehéz meghatározni. A kaviárok világa amúgy is sok különlegességet és egyediséget rejt, és alapvetően sem lehet olcsón beszerezni. Az albínó kaviár különlegessége viszont abban áll, hogy az édesvízekben élő albínó tokhalakból származik. Arról nem is beszélve, miszerint az albínó tokhalnak biológiailag tíz évre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően érett legyen és ikrát adjon. Kétségtelen, hogy ritka faj, és még ritkábban lehet hozzájutni. Meghatározott időszakokban és roppant kis mennyiségben azonban elérhető. Ezekből az adatokból már látszik, hogy nem véletlenül kerül ebből a kaviárból egy kiló több mint 2,5 millió forintba. Ha felbukkan belőle egy készlet a piacon, azon nyomban lecsapnak rá a legjobb éttermek és séfek. Valójában szinte lehetetlen hozzájutni. Ha valaki mégis megkóstolná, vésse jól az eszébe az ízét, hiszen ez a ritka csemege csak nagyon keveseknek adatik meg.

Fotó: Flickr

Fecskefészek leves

Mert ilyen is van! Kínában igazi ínyencségnek számít, amiért a tehetősebb emberek mindent megadnak. Ha valaki most azon gondolkodik, hogy miből is van ez a leves, hát tényleg a fecskefészekből. A sziklás tengerpartokon, magas szirteken elhelyezkedő, szinte elérhetetlen helyen fészkelő madaraknak köszönhető ez az étel. Az ára tehát nem véletlenül magas, hiszen roppant veszélyes megszerezni ezeket a fészkeket, és már jó néhányan jártak pórul, megmászva a meredélyeket. A fecskefészek leves különlegessége még abból áll, hogy ezek a szárnyas jószágok saját nyálukkal ragasztják össze menedéküket. Kínában ez egyedi különlegességnek számít, mivel egy kilogramm elérheti az egymillió forintos árat is.

Fotó: Pixabay

Kína emblematikus fogása, az ínyencek kedvence. Eredete a monda szerint egy finnyás császárnak köszönhető, aki imádott enni. Viszont nem volt hajlandó kétszer ugyanazt elfogyasztani egy évben. Minden napra, minden étkezére más fogást akart. Az udvari szakácsoknak sok gondot okozott ezzel, akik megpróbáltak mindent megtenni urukért. Az egyik szakács egy nap teljesen kifogyott az ötletekből. Kétségbeesve kereste a megoldást, míg a piacon egy árus fecskefészket ajánlott neki. Meg is vette és levest készített belőle, ami végül az uralkodó kedvencévé vált. Manapság igazi különlegesség, nem csak az ára, hanem az alapanyag miatt is.

Hazai sáfrány

Ha valaki sáfránnyal szeretne foglalkozni, tudnia kell, hogy nem véletlenül a világ egyik legdrágább fűszere. Elérheti a 200 ezer forintot is kilója, sőt volt olyan időszak mikor drágábban mérték, mint az aranyat. Ennek az oka, hogy a sáfrányfajok egész évben két hétig nyílnak. Ha ez még nem lenne elég, a növény bibéjéből csakis egyenként, kézzel lehet kiszedegetni a vöröses barna szálakat. Lehetetlen bármiféle gépesítés, vagy technikai megoldás. Roppant nehézkes tehát a sáfrány begyűjtése, ezért az ára is magas. A legnagyobb sáfrány termelő nemzet, aki a piac túlnyomó többségét ellátja Irán, de termesztik Olaszországban, Amerikában és Spanyolországban is. Kétségtelenül fontos fűszernövény, hiszen olyan ételek alapjául szolgál, mint a curry.

Fotó: Pixabay

Fehér szarvasgomba, magyar néven isztriai szarvasgomba

Lehetne mondani nemzeti adu ásznak, a meggazdagodás zálogának, de ha ez ilyen könnyű lenne, mindenki ezzel foglalkozna. Egy kilogramm fehér szarvasgomba átlagban 7-800 ezer forintba kerül. A világon roppant keresett fajta, illat intenzitása, markáns íze és textúrája miatt kivételes alapanyag. Ennek a gombának egyszerűen azért magas az ára, mert nagyon ritka környezeti feltételek között terem, és akkor is kevés, még a szarvasgomba szakértők is ritkán bukkannak rá. Kedveli a tölgyerdőket, ha valaki nekiállnak a kutatásának, a déli országrészben próbálkozzon, és ott is csak októbertől nagyjából december végéig terem.

Fotó: Flickr

Jávorszarvas sajt

Talán a legdrágább ismert sajt a világon. Csakis egy helyen készítik, méghozzá Észak-Svédországban, Bjurholm-ban, a The Elk House farmon. A mindössze 3-4 jávorszarvas tejéből, négy féle sajtot állítanak elő. Azért van kevés belőle, mert egy jávorszarvas egy fejés alatt jó esetben 5 liter tejet képes adni, és mivel roppant érzékeny jószágok, az is előfordul, hogy „megsértődnek” és nem adnak semmit. Az őket nevelő család úgy bánik velük, mint a legnagyobb kincseikkel, de ez nem is véletlen, hiszen mire sajt készül belőle, hosszú idő. Ennek a sajtnak enyhén savas íze van, finom, lágy textúrával rendelkezik, leginkább talán a camemberthez hasonlít. Aki szeretné megtapasztalni ezt a különleges kulináris élményt, ennek a sajtnak kilóját potom 3-400 ezer forintér már meg is kaphatja.

Fotó: Flickr

A világ még bővelkedik rengeteg különleges, vagy különleges körülmények között készített csodálatos alapanyaggal. Megkóstolni ezeket igazi kiváltság, de mi a továbbiakban is bemutatjuk őket – legalább írásban.

Tags: , , , , , , , , ,
Hosszú évek óta gasztronómiai szakújságíróként tevékenykedik, ez a terület számára a nagy szerelem. Az újságírás alapvető ismérveitől függetlenül, szegmentált rálátással rendelkezik a gasztronómiára köszönhetően vendéglátós és borász végzettségének. Ez idő alatt rendezvényeket, vacsoraesteket szervezett vagy annak létrehozásában vett rész. Az online és nyomtatott sajtó relevanciájának megfelelően nem csak az újságírói tevékenységet képviseli a területen, egy gasztronómiával foglalkozó műsor szerkesztése által az online rádiózásban is tapasztalatot szerzett. Célja, hogy mind a szakmának, mint pedig a nagyközönségnek értékes, informatív tartalmakkal tudjon bemutatni ennek a területnek a szépségét. Mottója: „Enni jó, de jót enni még jobb!"

Kapcsolódó cikkek

Partnereink

Kövess minket!

INSTAGRAM

YOUTUBE