fbpx

Hogy lehet, hogy az idén is világelsőként végzett diéta nem is valódi diéta? A mediterrán étkezésről még mindig van mit tanulnunk.

A mediterrán diéta már jó pár éve az egyik kedvenc az ideálisnak tartott étrendek rengetegében.

Magyarországon is jól csengő, hiszen a korábbi diétás próbálkozások kudarcai után ki ne élénkülne fel az olasz, spanyol, francia és portugál konyhára gondolva? A mediterrán diétával még olyanok is szimpatizálnak, akik nem vonzódnak a szélsőséges étrendekhez, hiszen az egyik legélhetőbb alternatívát nyújtja – az egészséges élet és garantált jó alak, ideális testsúly ígéretével. Miért megtévesztő mégis diétaként hivatkozni rá?

A U.S. News and World Report ‘Health’, vagyis egészség kategóriájában a 2023-as diétatoplistán immár hatodik éve a mediterrán diéta végzett az élen.

Egy profi ranglista

Először is azt le kell szögeznünk, hogy a U.S. News and World Report nem afféle random toplista, amelyet hasraütés alapján állítanak össze a lap munkatársai. Beszámolójuk szerint mélyen beleásták magukat az orvosi folyóiratokban megjelenő, akár több évtizeden át zajló kutatásokból születő tanulmányokba, valamint a kormányzat egészségügyet és a lakosság táplálkozási, fogyasztói szokásait vizsgáló jelentéseibe.

Antipasti tál
Antipasti tál / Fotó: Louis Hansel, Unsplash.com

Ezután egy Amerika-szerte elismert szakértőkből – köztük orvosokból, táplálkozási szakemberekből és epidemiológusokból – álló testület tagjait kérték fel, hogy válaszoljanak a 40 kérdésből összeállított felmérésükre. Így alakították ki a különböző diéták önálló profilját, körüljárva ezek elméletét és gyakorlatát, tápanyagbeviteli jellemzőit és a többi.

A következő fordulóban további 33 szakembert kértek fel, köztük táplálkozással, élelmiszer-pszichológiával és krónikus betegségek kezelésével foglalkozó szakértőket, hogy vizsgálják meg a diéták profiljait, mielőtt megszületne a végső lista.

6 éve bajnok a mediterrán diéta

A válasz egyszerű: a modern kutatások eredményei mind azt bizonyítják, hogy a Mediterráneumban ősidők óta az alábbi elvek mentén táplálkozó lakosság immár évezredek óta ösztönösen is „jól” eszik.

A U.S. News and World Report beszámolója szerint „az évek óta tartó kutatások és azok eredménye alapján hihetetlenül jót tesz az általános közérzetnek, ha elsősorban növényi alapú élelmiszereket, vagyis a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk. Mindemellett teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat, tenger gyümölcseit, sovány baromfihúst, tengeri halakat és az extraszűz olívaolajból származó telítetlen zsírokat.”

Teljes őrlésű tészta
Teljes őrlésű tészta / Pixyabay.com

Ne menjünk el azonban egy megjegyzés mellett, miszerint a mediterrán „diéta” nem csupán egy étrend, hanem egy teljes életmódot jelent milliók számára világszerte.

Nem is annyira mediterrán?

Könnyen felismerhető, hogy nem az a lényeg, hogy kifejezetten az Olaszországban vagy Spanyolországban megtermett finomságokat próbáljuk meg a világ messzi tájairól beszerezni – mondván, nincs mediterrán diéta mediterrán alapanyagok nélkül. Sőt, ez igazából a mediterrán étkezés kisebb félreértése.

„Mára rengetegen, a világ különböző kultúráiból származó emberek tették magukévá ezt az étkezési módot” – folytatta a U.S. News and World Report. „Ők egyszerűen csak másfajta zöldségeket, tenger gyümölcseit és fűszereket használnak” – utalt a szerkesztőség arra, hogy a helyben megtermő és elállítható élelmiszerekre érdemes koncentrálni.

Mediterrán étrend alapanyagok az asztalon
Klasszikus mediterrán étrend alapanyagok az asztalon / Fotó: Max Griss, Unsplash.com

„Végül is az számít, hogy sok friss, tápanyagban gazdag élelmiszert fogyasztanak rendszeresen. A mediterrán étrend inkább a minőségre, mint egyetlen tápanyagra vagy élelmiszercsoportra összpontosít” – fogalmazta meg a U.S. News and World Report. Erről eszünkbe juthat a magyar Felelős Gasztrohősök kampánya, akik a világszerte hihetetlenül népszerű superfoodok témájában indítottak kampányt néhány éve.

Az üzenetük lényege az volt, hogy a sok ezer kilométerről, óriási karbonlábnyommal szállított élelmiszerek – mint a chiamag, quinoa vagy gojibogyó – helyett itt az ideje újra felfedeznünk olyan itthon megtermő kincseket.

Ilyen a szintén kiváló tápértékekkel bíró lenmag, a quinoa mellett úgyszintén gluténmentes hajdina, köles vagy a gojihoz hasonlóan ugyancsak C-vitaminbomba csipkebogyó.

Bírja a deret, a fagyot is: csipkebogyó / Fotó: Tobias Oetiker, Unsplash.com

Az egyik tanulság tehát az, hogy a filozófiát, az alapokat kellene megtanulnunk. Ez alapján a saját lokális és nemzeti konyháinkat volna szükséges felépíteni rossz minőségű, feldolgozott élelmiszerek és junk foodok fogyasztása helyett egészségesen.

És amiről tilos megfeledkezni, hogy a mediterrán életmód egyben életszemlélet is. Tőlünk délebbre bevett szokás, hogy az étkezést nem kísérheti lelkifurdalás. Az étkezés a családok és az egész társadalom kohéziós erejét adja, ami talán mindennél fontosabb napjainkban. Az asztalhoz ülni pedig mindennapi szentség, amit a legnagyobb nehézségek között is igyekeznek megadni maguknak a mediterrán népek.

Források: 1, 2, 3

Tags: , , , ,

Kapcsolódó cikkek

Partnereink

Kövess minket!

INSTAGRAM

YOUTUBE