fbpx

A kenyér, mint alapélelmiszer, nem hiányozhat egyetlen háztartásból és vendéglátóhelyről sem. Számos formája ismeretes, ahogy az is, hogy nem tartható el hosszú ideig. A modern fagyasztási technológiáknak köszönhetően, ma már azonban bármikor rendelkezésünkre állhat.

A kenyér rengeteg formája ismert, hiszen az egyik legősibb táplálékunk.
Fotó: Pixabay

Legyen egy vekni kenyér

. A vekni egy hosszúkás, tojásdad alakú kenyér vagy cipó, mely általában fél kilótól egy kilósig terjed. Nagyrészt fehérkenyér, illetve zsemlekenyér, de mára inkább a formáját jellemezzük ezzel a kifejezéssel, mint a kenyér fajtáját. Maga a megnevezés régen hétköznapi, hagyományos szinonimája volt a kenyérnek, manapság már kevésbé használatos a köznyelvben.

A búzatermesztés Eurázsiában kezdődött, első búzakenyereket nagyjából 7000 évvel ezelőtt kezdték el készíteni.

Fotó: Pixabay

A kenyér

A kenyér gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta. Az újkor óta alapvető néptáplálék, melyet különböző formában, de a világ minden részén fogyasztanak. Persze eleinte az ősember a magvakkal semmit nem csinált, jóformán elrágcsálta, aztán később vízben megfőzte és kása féle lett belőle. A nagy változás akkor történt, mikor a magvakat megőrölték, és a belőlük nyert lisztből készítettek kenyeret. 5-10 ezer évvel ezelőtt gyakorlatilag mindenféle őrleményből sütöttek kenyeret.  Egyiptomban a lótuszvirágmag terméséből állították elő a lótuszkenyeret, mely fontos táplálékuk volt. Nagyjából 5 ezer éve Kínában, árpakenyeret sütöttek, ugyancsak árpával készítették Ázsiában és Észak-Afrikában, illetve az amerikai őslakosok is fogyasztották. Később nagyjából a népvándorlás időszakában kezdett elterjedni a rozs, és a búza használat, ami Ázsiából terjedt el. A búzatermesztés Eurázsiában kezdődött, első búzakenyereket nagyjából 7000 évvel ezelőtt kezdték el készíteni. A kenyér történelmében a legnagyobb változást a malmok megjelenése jelentette. Az első szélmalmokról 1100 körül maradtak fenn leletek, melyek a mai Franciaország területén működtek. A kenyér az idők folyamán az emberiség legfontosabb élelmiszerévé vált.

Ha „igazi” friss kenyeret szeretne valaki fogyasztani, más megoldáshoz kell folyamodni. Szerencsére rendelkezünk már olyan komoly fagyasztási technológiákkal.

Fotó: Pixabay

A fagyasztott kenyér előnyei

Mivel a kenyér mindennapi étkezésünk része, fontos, hogy állandóan rendelkezésünkre álljon. A legnagyobb probléma, hogy bárhogy is tároljuk, egy idő után kiszárad. Természetesen a kenyér minősége nagyban függ a készítésétől, hiszen még emlékezhetünk arra, mikor a nagyszüleink sütötték, akár egy hétig is friss maradt, ma már ez nem jellemző. Manapság vagy boltokban vagy pékségekben jutunk hozzá a mindennapi kenyerünkhöz, és a rajta lévő címkén láthatjuk is az eltarthatóságát. A legtöbb most kapható kenyeret, kettő – négy napon belül érdemes elfogyasztani. Vannak olyan tartósítási eljárások, amivel ezt az időt bőséggel kit tudják tolni az úgynevezett tartós kenyereknél. Viszont, ha „igazi” friss kenyeret szeretne valaki fogyasztani, más megoldáshoz kell folyamodni. Szerencsére rendelkezünk már olyan komoly fagyasztási technológiákkal, amivel egy jó minőségű kenyeret is hosszan fogyaszthatunk.

Fontos a vendégélmény szempontjából is, hiszen minden egyes étel mellé garantáltan „friss”, ropogós kenyeret tehetünk, mely már magában is bizalmat építhet.

Fotó: MATUSZ -VAD

A fagyasztott vekni előnye

Mivel ezzel a megoldással akár hónapokig is elállhat a kenyér, nagy előnyre tehetnek szert a vendéglátóhelyek. Bármikor friss, ropogós pékárut tehetnek az asztalra. Ezzel rengeteget lehet spórolni, hiszen nincs feleslegesen kidobott kenyér, ami hosszú távon sokat számít, és tárolása is roppant egyszerűen megoldható. Fontos a vendégélmény szempontjából is, hiszen minden egyes étel mellé garantáltan „friss”, ropogós kenyeret tehetünk, mely már magában is bizalmat építhet. Akár levesek mellé, akár ha valaki külön kéri, minden esetben rendelkezésre áll. A másik előnye, hogy könnyedén, gyorsan kezelhető, illetve, ha üdvözlőfalatot szeretnénk készíteni, mindig rendelkezésre áll. A vekni formájából adódóan alkalmas szendvicsek készítésére, és biztosak lehetünk abban is, hogy roppanós, foszlós, igazán gusztusos termék kerül ki a kezeink közül.

Ha szeretne hamisíthatatlan nosztalgia szendvicset készíteni, vagy meg akarja lepni a vendégeidet, készítse vekniből, és biztos a siker.

Fotó: MATUSZ -VAD

Retro szendvics vekniből

Valószínűleg mindenki emlékszik a nagyi szendvicseire, vagy a régi felejthetetlen házibulikra. Egyértelmű volt, hogy szendvics van az asztalon. A legegyszerűbb változathoz nem kellett sok, csak margarin, némi szalámi és uborka. Ezt még lehetett fokozni pirosarannyal, és főtt tojással. Ha még menőbben szerettük volna elkészíteni, reszeltünk sajtot is a tetejére. Ha szeretne hamisíthatatlan nosztalgia szendvicset készíteni, vagy meg akarja lepni a vendégeidet, készítse vekniből, és biztos a siker.

Tags: , , , , , , , , ,
Hosszú évek óta gasztronómiai szakújságíróként tevékenykedik, ez a terület számára a nagy szerelem. Az újságírás alapvető ismérveitől függetlenül, szegmentált rálátással rendelkezik a gasztronómiára köszönhetően vendéglátós és borász végzettségének. Ez idő alatt rendezvényeket, vacsoraesteket szervezett vagy annak létrehozásában vett rész. Az online és nyomtatott sajtó relevanciájának megfelelően nem csak az újságírói tevékenységet képviseli a területen, egy gasztronómiával foglalkozó műsor szerkesztése által az online rádiózásban is tapasztalatot szerzett. Célja, hogy mind a szakmának, mint pedig a nagyközönségnek értékes, informatív tartalmakkal tudjon bemutatni ennek a területnek a szépségét. Mottója: „Enni jó, de jót enni még jobb!"

Kapcsolódó cikkek

Partnereink

Kövess minket!

INSTAGRAM

YOUTUBE