Az egyik legrégebbi télűző hagyomány a mohácsi busójárás, amely vitathatatlanul a legszínesebb és legizgalmasabb télűző farsangi fesztivál Magyarországon.
A vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang, az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. Mohácson ekkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel.
A Mohácsi busójárás, a télűző fesztivál a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a busók átevezése a Mohácsi-szigetről a városba, a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a telet szimbolizáló koporsó elégetése. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” – Kismohácsról Mohács város déli, belterületi részéhez eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Koló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót és a főtéren, miközben körtáncokat járnak. A fesztivált hangos kereplés kíséri, a busók és a vendégek ropják a belváros utcáin a sokac táncot a kolót, a vendégeiket is bevonják a könnyed mulatozásba. Napjainkban a busó felvonuláson évente 1500-1700 jelmezes vesz részt.
A télűző farsang 2009 óta része a világörökségnek, és 2011-óta hungarikum.
