fbpx

A NÉBIH felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Megváltozott az élet

Megváltozott az élet, megváltoztak a szokások! A társadalmi alapvetéseket kétségtelenül más mezsgyére terelték a koronavírus. Egy világot megrázó, átfogó probléma, aminek egyáltalán nem csak az egészségügyi vonatkozásait kell mérlegelni. A hatások begyűrűztek a mindennapok szövetébe, és átitatták életünk minden aspektusát.

Foto: Pixabay Megváltoztak a szokások

A lakosság elővigyázatossá vált

A NÉBIH azt kutatta, miként változtak a vásárlói szokások és a piac. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak. Csaknem kétezren vettek részt a NÉBIH, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

A kutatás

A kutatás idén májusban történt és 1910-en töltötték ki a NÉBIH weboldalán a második karanténkutatást. A felmérésből többek között kiderült, hogy az elsőhöz képest a harmadik hullámban a vásárlók már gyakrabban mentek boltba. Ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól. Továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya, tehát a piac átalakult, átalakul, és megmaradnak azok a berögződések, melyeket a pandémia okozott.

Fotó : Pixabay Csökken a felhalmozás

A felhalmozás csökkenő tendenciát mutat

Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb. A szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A kutatás alapján a vásárlók kosarába ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, és kevésbé fontos, hogy egy termék tartós legyen. A kutatás egyértelműen megállapította, hogy még mindig sok a felhalmozás. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, hogy nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket. Ez több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak. A tudatosan megtervezett élelmiszertartalék hasznos lehet, viszont figyelembe kell venni élelmiszertartalékolási útmutatót, mely megtalálható a NÉBIH weboldalán.

Jó hír

Ami jó hír ennek kapcsán, hogy lecsökkent az elpazarolt élelmiszerek mennyisége, mivel fontosabb lett a tartalékolásnál a spórolás. Az emberek 57%-a azonban úgy tapasztalta, hogy a  csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.

Emberi vonatkozások

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilóból”. Az ok nyilvánvaló: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk, például a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható e téren.

Felmérések eredményei

A május elején lefolytatott 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat. A háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején, ami azt jelenti átlagosan, körülbelül két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon az emberek. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A vásárlás módja és a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosultak.

A biztonság, és a felhasználhatóság lett a lényeg

Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ez a tendencia kifejezetten erősíti a kész ételek és az elérhető félkész termékek piacát. Nem csak a kényelmi szempont, hanem a biztonságos és hosszú távon felhasználható alapanyagok felé billennek a vásárlói szokások.

Online a mérvadó

Míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.

Az otthoni élelmiszerbiztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvés általánossá vált. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is.

fotó: Pixabay NÉBIH kutatás

A NÉBIH felmérések legfontosabb tapasztalatai:

  • A lakosság túlnyomó része, több mint 80%-a betartotta a szükséges óvintézkedéseket a boltokban.
  • A járványt megelőzően az emberek jellemzően heti 2-3 alkalommal jártak el bevásárolni, amely a járvány időszakában heti 1-re csökkent.
  • A válaszadók 8%-a életében most először vásárolt élelmiszert az interneten keresztül.
  • Az alapvető, tartós élelmiszerek és az otthoni ételkészítéshez szükséges alapanyagok fogytak inkább.
  • A vásárlási döntéseknél felértékelődött a tartósság, a hazai eredet, de visszaesett a márkahűség.
  • A háztartások 3/4-e legalább egyheti, fele pedig legalább 2 heti tartalékot halmozott fel.
  • A kutatás bizonyította, hogy a vásárlási roham oka nem csak a járványtól való félelem, hanem az élelmiszerellátás bizonytalanságából fakadó pánikreakció is volt. A két válság (járványügyi és ellátásbizonytalansági)

Forrás: NÉBIH

Fotó: Pixabay

Olvass tovább:

https://blog.matusz-vad.hu/2021/07/23/konyhaelet-munkaerohiany-itt-a-megoldas/

https://blog.matusz-vad.hu/2021/07/23/dining-guide-etteremkalauz/

Tags: , , , , , , , , , , ,
Hosszú évek óta gasztronómiai szakújságíróként tevékenykedik, ez a terület számára a nagy szerelem. Az újságírás alapvető ismérveitől függetlenül, szegmentált rálátással rendelkezik a gasztronómiára köszönhetően vendéglátós és borász végzettségének. Ez idő alatt rendezvényeket, vacsoraesteket szervezett vagy annak létrehozásában vett rész. Az online és nyomtatott sajtó relevanciájának megfelelően nem csak az újságírói tevékenységet képviseli a területen, egy gasztronómiával foglalkozó műsor szerkesztése által az online rádiózásban is tapasztalatot szerzett. Célja, hogy mind a szakmának, mint pedig a nagyközönségnek értékes, informatív tartalmakkal tudjon bemutatni ennek a területnek a szépségét. Mottója: „Enni jó, de jót enni még jobb!"

Kapcsolódó cikkek

Partnereink

Kövess minket!

INSTAGRAM

YOUTUBE