fbpx

Nehéz pálya a húsfeldolgozás! Csatákat kell vívni a korszerűsítésért, a jó árakért, a piacokért, és nap mint nap ott állni az üzemben, hogy rendben menjenek a dolgok. Nos, nem csoda ezek alapján, ha egy húsfeldolgozó céget vezírnek hívnak…

Hadvezér, vagy törzsvezér

Leginkább erre gondolunk, amikor elolvassuk egy-egy ízletes füstölt szárazkolbász címkénjén a Vezir Hús Kft. feliratot. Ám a valóság, mint általában most is, más vizekre visz minket, hiszen e cég a két alapító, a Veszprémi Áfész és a Zirci Áfész nevének kezdőbetűiből kapta hajdanán a nevét.

A rendszerváltás után, 1994-ben alakult német tulajdonosok bevonásával zirci központtal, az arborétum szomszédságában.

A név maradt, de a kezdeti indulás óta sok változást megélt a cég

Az idők során kiderült, hogy a német intenzív termelés és a hazai kézműves húsfeldolgozás nem igazán passzol egymáshoz, így fokozatos átalakulásokat élt meg a cég. Horváth István 27 évvel ezelőtt került az üzem élére. Már a kezdetekkor is hitt abban, hogy az eredményt nem kivenni kell a cégből, hanem visszaforgatni, mert csak így lehet talpon maradni. A technológiai fejlesztést nagyon fontosnak tartja, és mint elmesélte, a többi között ennek is köszönheti, hogy most ő vezeti a céget, mert a korábbi vezetők és tulajdonosok nem fejlesztették megfelelően.  Pedig a titok az, hogy az élelmiszeriparban nem szabad megállni, mindig új termékekkel, új ízekkel, folyamatos fejlesztéssel lehet talpon maradni. Ugyanakkor a hagyományokat is meg kell őrizni, és vannak olyan termékeik is, amelyeket már huszonhét éve szinte ugyanazzal a receptúrával készítenek, és azóta is nagyon keresettek.

Ennek a szemléletnek köszönheti, hogy fokozatosan ki tudta vásárolni a céget, így napjainkra a fiával együtt irányítják a 17 főt foglalkoztató húsfeldolgozót. 

Rögös út vezetett a sikerhez

Nem volt könnyű a talpon maradás, a folyamatos technológiai fejlesztés és a piacra jutás – mondja Horváth István, aki elmesélte azt is, hasonló út vezetett a sikerhez, mint amilyen út vezet Erdélyben a Magyarok hegyéhez. Rögös, kövekkel borított, ám mégis, amikor felér az ember azt gondolja, hogy megéri a látvány. A nulláról indultak. Zircen nem volt múltja az élelmiszer-előállításnak, és neki is ki kellett tanulni a hentes, húsfeldolgozói, gépészeti mesterségeket.  Az évek során sok álmatlan éjszakát megélt, és az egészsége is megsínylette mire sikerre vitték a húsfeldolgozást.

Hagyományos és új termékek

Jelenleg a Vezir Húsnak 75-76 terméke van. Mindent készítenek, amit félsertésből lehet készíteni. Sőt szürkemarha-feldolgozással is kiegészítik. Egyik specialitásuk a mangalicafeldolgozás. E területen 20 évvel ezelőtt az elsők között voltak Magyarországon, akik elkezdték feldolgozni a mangalicát, ugyanis hazánkból néhány évtizeddel ezelőtt szinte teljesen eltűnt ez az ősi sertésfajta, mert az ipari sertés kiszorította a piacról.  A magyar mangalicaállományt a Spanyolországból hozott egyedek segítségével tudták csak megmenteni. Ugyanis a spanyolok nem hagytak fel a mangalicatenyésztéssel.

A mangalica húsának feldolgozását egy idős hentes, Dér Sándor tanította meg nekik. Hiszen ennek a fajtának más a hús-zsír aránya, más az íze is, amelyet csak a megfelelő gyártási technológiával és füstöléssel lehet kihozni belőle.  Például a mangalicazsír olvadásfoka 10-20 fokkal alacsonyabb, mint a nagyüzemi sertésé. Ám a húskihozatal is eltérő: 35-40% mindössze, míg a nagyüzemi sertésé 50-60%. Ugyanakkor e veszteség ellenére, mégis megéri a mangalicával dolgozni, mert kárpótlást ad az íze, ami miatt keresetté is vált.

A házigazda irodájában több mangalicafesztiválról elhozott kupa is mutatja, hogy valóban rátaláltak a mangalicaáruk készítésének titkára.   

A bakonyi sertés

A mangalica különleges módon kötődik a Bakonyhoz. Egykoron nagy állománya élt a hatalmas erdőségben, amelyet a helyiek makkos sertésnek is neveztek, mert főként az erdő kínálta makk volt a tápláléka. Évszázadokon keresztül e vidékről hajtották el a kondákat Ausztriába, a vásárra.  Horváth István nem kis büszkeséggel meséli, hogy a bakonyi sertés volt az eredeti alapanyaga a baconszalonnának. 

Hagyományos és új termékek

Füstölt hagyományos kolbászok, grillezni való magyar és bajor kolbászok, szalámik, hatalmas egész sonkák is sorakoznak a Vezír Hús zirci üzemében. Modern gépekkel, ám hagyományosan dolgozzák fel az árut, hagyományos módon füstölnek bükkfa aprítékkal. A látvány ínycsiklandozó, ám a házigazda ragaszkodik ahhoz is, hogy az áru kóstolva jó! Mint mondja, el kell adnia magát, a beszéd kevés volna a piacra. A kínálatukat színesíti a szürkemarha-feldolgozás is. E jószág a ridegtartás miatt tömöttebb, testesebb hússal rendelkezik, amely nem olyan márványos, mint az angus, vagy a wagy húsa, ezért lágyítani szokták mangalicahússal.  

Újdonságokkal is mindig kísérleteznek. Évente 10 új kísérleti termékből 1-2 lesz piacképes. Most is van egy újdonságuk, amitől sokat várnak, ez a Porvai turista, egy színcombból összerakott termék, amelyet 3-4 napig érlelnek, majd betöltik és füstölik. Receptúrája titkos. Most került piacra, és kedvező a fogadtatása, bíznak benne, hogy slágertermék lesz.

Jövő tervei

A cég kicsinysége rugalmassággal is jár – mondja Horváth István. Ha náluk leadják a rendelést, hamar megvan a termék, ezt nem lehet egy nagyüzemben csinálni.

Országos hírük is van, és ott vannak Veszprém megyében az első öt legmegbízhatóbb cég között szállítás és gyártás tekintetében. Sőt nagykereskedőn keresztül még Angliába is szállítanak.

A jövőben nem szeretnék a céget szerkezetileg továbbfejleszteni, hiszen így piacképes, és a 17 fős dolgozói létszámmal, az előállított termékek mennyiségével jól átlátható, kézben tartható. Ezzel együtt állandóan keresik az új piacokat és új módszereket (ami beépíthető a technológiába) és az informatikai fejlesztési lehetőségeket. Mindent összevetve a jövőbe derűsen tekintenek a Vezír Hús Kft. tulajdonosai.#