2020-ban és – a COVID-pandémia következtében – még 2021-ben is számos felnőttképző úgy hirdette az étterem, a cukrászda, a büfé, stb. nyitásához és vezetéshez szükséges képzéseit, hogy ez az utolsó lehetőség akár 8 hónap alatt ilyen szakképesítéshez jutni.
Az OKJ-s rendszer utáni világ ugyanis túlságosan hosszúra nyújtja a képesítés megszerzésének idejét. Akár 3 plusz 2 évet is az iskolapadban kell tölteni, mestervizsgát kell szerezni, és 5 éves gyakorlatot kell teljesíteni. Ráadásul a szakiskolák se fogják bírni a tanulni vágyók rohamát, hiszen a felnőttképzők sem indíthatnak már olyan szakképzéseket, mint korábban. S hogy mi valósult meg a borús jövendölésből? Cikksorozatot indítunk ennek feltérképezésére, amelyben a vendéglátós szakma képviselőit, szakiskoláit és a döntéshozókat is megkérdezzük.
A OKJ-s világ vége, és az azután
Az idén év végén fut ki és zárul le az OKJ szakképzési rendszer hazánkban. Vagyis ez az utolsó időpont, amikor még ebben a képzési rendszerben bizonyítványt lehet szerezni. Ám nem csak egyszerűen a szakképzési szisztémáról van szó, hanem az államilag elismert szakmák és képzés átrendezéséről is. Míg az OKJ-s rendszerben 766 szakmában zajlottak a képzések, ez napjainkra radikálisan lecsökkent. 2021-től már csak 174 államilag elismert, és csak iskolarendszerben (szakképző iskolákban, nappali, vagy esti tagozatán) elsajátítható alapszakma közül válaszhatnak a diákok, vagy a szakmát váltani kívánó felnőttek.
Ám nem csak sok szakmai képzés szűnt meg, vagy olvadt össze. Az elmúlt évtizedben jelentősen megszaporodó felnőttképző cégek, intézmények és vállalkozások ezentúl csak részszakmák (pl. cukrászsegéd, szakácssegéd) oktatására vállalkozhatnak. Államilag elismert szakmai képesítést igazoló bizonyítványt nem, csak tanúsítványt állíthatnak ki. A szakmunkás bizonyítványokhoz a diákok a szakiskolákban, vagy akkreditált központokban letett sikeres vizsgák után juthatnak.
Átszervezés alatti szakiskolák
Az új szakképzési rendszer azt is jelentette, hogy múlt év őszén a szakiskoláknak ágazati képzőközpontokba kellett integrálódniuk. A vendéglátás területén ezt a folyamatot, és annak sebességét a szakma némileg kétkedve figyelte.
Szakmabeli nézőpont
Kovács László a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint, az tény, hogy az OKJ-s rendszer nem volt ideális. Nem a megfelelő tudással jöttek ki a diákok a szakképzésből, ám az új rendszert nem a gyakorlati tapasztalatok és a szakma véleménye formálta. Leginkább az érződik rajta, hogy íróasztal mellett ülők alkották és nem a gyakorlati tapasztalattal bírók.
„ A jogszabályi előírásoknak megfelelően múlt év szeptemberében létrejöttek az ágazati képzőközpontok, amelyek több vendéglátó iskola, centrumba vonásával alakultak meg. Ám e folyamatot és az új képzési rendszert nem előzte meg pilot projekt, nem kérdezdték meg a szakmát. Mindez bizonytalanságot okozott. Túl gyors is volt a folyamat. Az ágazati képzőközpontok létrejöttét jobb lett volna 2022-re időzíteni. Ráadásul az is gondot okoz, például Budapesten és környékén, hogy a vendéglátó képzést folytató iskolákat két nagy centrumban helyezték, amelyek így egymás konkurenciájává válnak. Holott most lenne nagy szükség összefogásra, amikor a COVID-járvány miatt a kivérzés állapotába került a szakma.”
Folytatjuk!#
