Kijelenthetjük, hogy Magyarország kedvenc és egyúttal alapsajtfajtája a trappista. Ott lapul a hűtőben, az étlapon, jóformán egyfajta biztonságot ad a tudat, hogy betettük a kosarunkba. De tudod, miből készül?
A trappistának most már számtalan gyártója, típusa és állaga van, attól függően, hol vásárolunk belőle. A magas minőségűnek egyre magasabb az ára is, de lényeges, hogy felismerjük az igazi tehéntejből készült verziót, amit számos receptben fel tudunk használni, de még önmagában is finom egy kis szőlő, és egy pohár bor mellé.
Honnan származik a trappista sajt?
Francia eredetű, félkemény sajt, amit eredetileg a Notre Dame de Port du Salut nevezetű kolostorban készítettek először a trappista szerzetesek. Magyarországra csak a 19. században érkezett meg, szintén egy trappista kolostornak köszönhetően. Azóta a receptúrát jobb helyeken őrzik, és aszerint is készítik a sajtot, de több helyen már csökkentik a tej, és ezáltal, a zsírtartalmát is. Ma Magyarországon ez a legnagyobb számban eladott sajtfajtánk.
Tudtad? A trappista szerzetesek a római katolikus egyházhoz tartozó, a ciszterciek szigorú szabályait követő rend. A sajt innen kapta nevét és viseli azóta is.
Honnan ismerjük fel az eredetit?
Amikor egy szelet trappistát vágunk, akkor a sajt vágásfelületén 3-4 milliméteres, egyenletesen eloszló lyukaknak kell lenniük. Íze és illata enyhén savanykás, de utóíze picit már édeskés és intenzíven sós. Az érlelt sajtok közé tartozik, tehéntejből készítik tejsavbaktérium hozzáadásával. Eredetileg az igazi francia trappista sajtot nyers tejből készítik, azaz nem pasztörizálják, viszont két hónapon keresztül érlelik. A mai magyar, piacforgalomban lévő sajtok egy részét már gyengébb minőségű tejből állítják elő, így sem az állaga, sem az illata nem ugyanolyan, mint az eredeti, viszont az ára hasonlóan drága.
A sajtcsempész story
Ki gondolná, hogy akár a sajtgyártásban is létezik a maffiahálózat, azaz a feketekereskedelem. Valójában a jó és értékes termékeknél azért általában megjelennek az ügyeskedők, ahogy a trappista gyárban is felütötték a fejüket a 20. század közepén.
Keszthelyen, a Balaton északi partján a sajtüzem dolgozói Buda Dezső vezetésével elkezdték a készletet egy kicsit megdézsmálni. Rövid időn belül a sajtgyárból több mázsa sajt tűnt el, azok közül is a magas minőségű. Kiderült, hogy igazi sajtcsempészetről volt szó, amit hamis szállítólevelekkel támasztottak alá, és kisebb boltoknak feketén árultak, majd a bevételt saját maguk kezelték. Az ügy végül feljelentéssel és nagy hírveréssel zárult, de úgy tűnt, ez csak még népszerűbbé tette a mi, azóta is kedvenc trappistánkat.#
