A levegő alapú étel lehet a megváltás. Miközben az univerzumba kacsintgatunk és ott próbáljuk a jövőnket látni, itt van az orrunk előtt az, ami megoldja az emberiség túlnépesedéséből adódó élelmiszerválságot. Nevezhetjük új trendnek, vagy csak a tudósok fejéből kipattant gasztronómiai őrületnek, de az tény, hogy mára a levegőből lehet ételt készíteni.
Miért lehet ez óriási vívmány?
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Alapítványának tudósai szerint bajban vagyunk. A becslések alapján, a mezőgazdasági termelést nagyjából 70 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy a Földön élő emberi populáció megnövekedett élelmiszer igényeit ki tudják elégíteni 2050 -re. Az erre a célra igénybe vehető földterület, csupán csak 5 százalékkal növelhető, mely egyértelműsíti, hogy egyelőre megoldhatatlan problémával állunk szemben. Nem beszélve arról, hogy környezetvédelem szempontjából sem elhanyagolható, ugyanis az élelmiszeripar már több üvegházhatást okozó gázt termel, mint a teljes közlekedési szektor. A levegő viszont bőséggel rendelkezésre áll.
Hogyan lehet ez?
Az alapok a NASA tudósai fejéből pattantak ki, mikor az 1970-es évek űrprogramja során azt kutatták, hogyan oldhatják meg a hosszú űrutakon lévő űrhajósok élelmezését. Az ötlet abból adódott, hogy mi lenne, ha az asztronauták belélegzett levegőben lévő elemeket fehérjékké tudnák átalakítani. A módszer az úgynevezett „zárt hurkú” szén-dioxid cikluson alapszik, mely által a korlátozott erőforrásokkal is élelmezési lehetőséget lehet biztosítani. A hidrogén – tropoknak nevezett mikróbák, hasonlóan működnek, mint a szén – dioxidot oxigénné átalakító növények. A NASA kutatásai ezen a téren egy idő után abbamaradtak, de szerencsére volt, aki újra felvette a fonalat.
Az Air Protein
Két kutató, Dr. Lisa Dyson és Dr. John Reed megvizsgálta a kezdetleges kutatási adatokat, és azokkal újra elkezdett dolgozni. Megalakították a kaliforniai székhelyű startupot, mely teljesen ráállt a témára. Valójában az eljárás nem újkeletű, hiszen régóta tudjuk, hogy a levegőben lévő összetevők megfelelő eljárásokat alkalmazva élelemmé alakíthatóak. Lisa Dyson fizikus szerint az általuk megalkotott „csodahús” ízében, állagában és illatában is a megtévesztésig hasonlít az eredetihez, és mégsem állati eredetű. Mára már a kutatások addig jutottak, hogy csirke, lazac, marhahús ízű póthúst is elő tudnak állítani. Nemhogy teljesen megegyeznek az eredetivel, de még a textúrájuk is hasonlatos. Az általuk kifejlesztett technológia óriási előnye, hogy sokkal gyorsabban is előállítható belőle termék, mint a hagyományos állattartás, hústermelés által.
Lisa szerint néhány óra alatt elképesztően finom steak készíthető el a levegőből. Amennyiben a piackutatások helytállóak, ez az innovatív megoldás rohamosan be fog robbanni a világ élelmezésébe a húspiacon. Az Air Chicken termékek várhatóan már jövőre kaphatóak lesznek az amerikai polcokon.
Levegő fehérje
Az újrahasznosított szén-dioxidot használja fel olyan termékek előállítására, mint a pálmaolaj és a citrusolaj mikroba alapú alternatívái. A tudóspáros által kifejlesztett módszer a joghurt készítéshez hasonlóan élő kultúrákon alapul. Az Air Protein fermentációs tartályokban hidrogenotróf mikrobákat tenyészt, amelyeket szén-dioxiddal, oxigénnel, ásványi anyagokkal, vízzel és nitrogénnel táplál. A végeredmény egy fehérjében gazdag liszt, ami hasonló aminosav profillal rendelkezik, mint a húsfehérje, emellett GMO-mentes is. Dyson elmondta, hogy a speciális lisztből szinte bármilyen húst elő tudnak állítani, a végeredmény a speciálisan beállított nyomáson, hőmérsékleten és főzési technikán múlik.
A folyamat
A levegős fermentáció ugyanazokkal az építőelemekkel kezdődik, amelyekre minden növénynek szüksége van a növekedéshez – levegő, víz és megújuló energia. Néhány óra kell csak hozzá, hogy elinduljon a fehérjetermelés, hasonlatosan a bor, a sajt, vagy a joghurt készítéséhez. A tenyészetek által termelt fehérjét begyűjtik és megtisztítják, majd szárítják és eltávolítják a vizet. Az eredmény egy szupertiszta, fehérjedús liszt.
Végül, mint ahogyan a lisztből tésztát készítünk, kulináris technikákat alkalmaznak. Air Protein lisztjéből hozzák létre a megfelelő textúrákat és ízeket, melyek hasonlatosak a hagyományos csirkéhez, marhához, sertéshez, vagy a tenger gyümölcseihez. Az elkészült termék nem tartalmaz állatokat, szóját, hormonokat, peszticideket, gyomirtó szereket vagy GMO-t.
Klímavédelem és az emberiség jövője is múlhat rajta
Ha valami a fenntarthatóság zászlaja alatt tud működni, akkor ez, bizony az. A ciklus úgy működik, hogy a mikrobák elfogyasztják a kilélegzett szén-dioxidot, amelyből élelem keletkezik, amit aztán az emberek újra elfogyaszthatnak, újra kilélegezve a szén-dioxidot. A technológia klímavédelmi potenciálja többrétegű. Először is maga a folyamat „karbon-negatív”, mivel szén-dioxidot használ a fehérje előállításához. Másodszor, arányaiban az eljárás 1,5 milliószor kevesebb termőföldet igényel, mint a szarvasmarha-tartás, illetve 15 ezerszeresére csökkenti a vízfelhasználást egységnyi marhahúshoz képest. Arról nem is beszélve, hogy az Air Protein tervei között szerepel, úgynevezett levegőfelfogó üzemek létesítése, amelyek szén-dioxidot tudnak kivonni a Föld légköréből.
Forrás: https://www.airprotein.com/
