Milyen kilátásokkal néznek szembe a vendéglátók az új évben? A 2020 óta tartó megpróbáltatások és a kiszállítás időszaka után a vendéglátóknak újabb kihívásokat hoz 2023: meg kell küzdeniük a vendégekért, hogy a romló gazdasági környezetben ne az otthoni étkezést válasszák.
A témában való átfogó, friss magyar kutatás sajnos nem áll rendelkezésünkre, Nagy-Britanniában azonban folyamatos évközi felmérések segítik a vendéglátás és kereskedelem résztvevőinek munkáját. Hogy megkíséreljük átlátni, mire számíthatunk a brit IGD piackutató vállalat kimutatásaira támaszkodtunk.
Válságspirál
A Covid és a kiszállítás csak az 1. felvonás volt
A piackutató cég Eating In Vs. Eating Out című, 2022 év végi jelentése az otthoni étkezések és az étteremlátogatási hajlandóság változásait vizsgálta. Az előzmények közismertek: a 2020 év elején begyűrűző világjárvány megbénította a hagyományos értelemben vett vendéglátást. Ez, ahogy várható volt, 2021-re is erősen kihatott. A járványgörbék ereszkedésével azonban sajnos nem állt vissza a régi rend. A tavalyi év nemzetközi eseményei, az ukrajnai háború és az ellátási lánc akadozását követően gazdasági válsággal néz szembe a nyugati világ. A 2022-ban negatív csúcsokat döntő élelmiszer-drágulás, az Európát sújtó energiaválság és az infláció együttes hatása továbbra is intenzíven befolyásolja szokásainkat.
Kutatásukból kiderül, hogy a 2020-as nagy bezuhanás óta évről évre újra egyre többen választják a vendéglátóhelyeken történő fogyasztást. A világjárvány előtt ez a szám 37 százalékot tett ki. Az „eating out” címke alatt értve bármilyen étkezési formát, ami nem otthon történik. A büféktől a kifőzdéken és street food egységeken át a munkahelyi étkeztetésig, a pubokig vagy éppen az elegáns éttermekig. Az IDG az „eating out” kategóriába sorolja az éttermekből való házhoz rendeléseket is, az „eating in” alatt pedig a boltokban vásárolt ételeket értik: legyen szó otthon főzésről, illetve félkész- és késztermékek fogyasztásáról.
Becsapós statisztikák
Így lesz a plusz 6,6-ból mínusz 2
A 37 százalékos jelentős piaci részesedés 2020-ban 21 százalékra, tehát majdnem a felére esett vissza. Innen próbálja visszaküzdeni magát a klasszikus vendéglátás. 2022-re 6,6 százalékos növekedést könyvelhetett el az éttermi ágazat: 2021-hez képest ennyivel többen választották az otthoni étkezés helyett a vendéglátóhelyeket.
Az IGD piaci előrejelzései szerint 2023-ban a vendéglátóhelyek újabb 5 százalékos növekedésre számíthatnak, ezzel 29 százalékos részesedést elérve az étkezési piacon – az élelmiszer-kiskereskedelem tehát a piac 71 százalékát fogja uralni idén a prognózisok szerint.
Ha azonban az inflációt, az alapanyag-beszerzést és energiaárak emelkedését is beleszámítjuk, egészen más képet kapunk. Hiába a 2022-es év étterem látogatásainak 6,6 százalékos növekedése, valójában 2 százalékos gazdasági csökkenés realizálható a 2021-es évhez képest. Ne feledjük el azt sem, hogy 2021 is még az időszakos éttermi bezárások éve volt.
Kiszállítás-kihívások után itt az infláció
Nicola Knight, az IGD vásárlói fogyasztási szokásokat kutató, úgynevezett insight menedzsere és az éttermi ágazat szakértője elmondta, hogy 2020-ban az éttermi bezárások jelentős átállásra kényszerítette a fogyasztókat az otthoni étkezések javára. 2021-ben fokozatos visszatérés volt tapasztalható, hiszen megnyíltak az éttermek mellett a szórakozóhelyek is, nőtt a fogyasztói bizalom és a kimozdulási kedv is. 2022 negyedik negyedévétől és 2023-ban azonban ez a tendencia megáll, fogalmazott Nicola Knight, ugyanis a romló gazdasági helyzetben a kiskereskedelmi csatornák kezdik „ellopni” a vendéglátóhelyek részesedését.
A kiszállítás után új jelszavak
Olcsóbban, kevesebbet és az üzletláncok saját márkás termékeit vásárolni
A 2022-es év elhozott egy korábban nem tapasztalt jelenséget is. A magasabb jövedelemmel bíró háztartások fogyasztói is elkezdtek változtatni a kiadásaikon, így többek között a kiszállítás is egyre kevésbé opció. Az értéktelenedő pénz, a növekvő energiaszámlák és jelzáloghitel-törlesztések miatti félelmek megmutatkoznak a vásárlásainkon és választásainkon is – már nem csak az alacsony jövedelműek körében is.
A vendéglátók előtt tornyosuló újabb kihívás tehát egyértelmű. Egy olyan időszakban kell kidolgozniuk új stratégiákat, amikor a legalapvetőbb élelmiszerek árcímkéit is figyelik a vásárlók. Míg az üzletláncok kuponakciókkal, hűségprogramokkal igyekeznek megnyerni a vásárlókat, a vendéglátóknak fel kell tenniük maguknak a kérdést: hogyan tehetik vonzóvá az éttermi étkezést a fogyasztók számára, miközben minden korábbinál magasabb kiadásokkal kell megküzdeniük? A kiszállítás egyre többek szemében számít luxusnak, habár továbbra is a nagyvárosi ember mindennapjainak része.
A témával a továbbiakban is, több megközelítésben foglalkozunk.
