Lübeckben, a Niederegger kávéház felett található meg a Niederegger marcipánmanufaktúra múzeuma, ahol – egyébként belépti díj nélkül – sok mindent megtudhatunk a marcipán készítéséről vagy a cég történetéről. Táblákon követhetjük a finom massza útját a közel-keleti eredettől napjainkig, de a kiállítás sztárja kétségkívül az a tucatnyi, Lübeckhez köthető híres ember, akiknek marcipánból állított emléket az utókor.
Ott áll például IV. Károly német-római császár és Thomas Mann, aki még említi is a marcipánt A Buddenbrook ház című regényében. A szobrok a cég eredeti, 1806-os receptje alapján gyúrt masszából készültek. Bár Lübeckben sem a mandula, sem a cukor nem volt helyi alapanyag, kereskedőváros lévén a cukrászok mindig is könnyen juthattak hozzájuk. A lübecki polgárok a XVIII. században kezdtek marcipánt készíteni, amikor a cukor még ritkaságszámba ment. Az eredeti recept szerint a mandula és a cukor aránya pontosan 70-30 kell legyen.
A mandulamassza onnantól terjedt el, amikor már répából is képesek voltak cukrot kivonni, mert így – és ez már a XIX. század – hozzáférhető lett ez a fontos alapanyag. Azt megelőzően csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak az efféle ínyencséget. Annak ellenére, hogy később már nem okozott gondot a cukor beszerzése, a lübecki marcipánkészítők ragaszkodnak a saját, manduladominanciájú receptúrájukhoz, innen ma is könnyen felismerhetők a termékeik, mert kevésbé édesek, mint a világ egyéb tájain.
A Niederegger cég 1806-ban kezdte meg a működését Lübeck óvárosában, a Városháza közelében. Aki szeretne megismerkedni a történetükkel, ebben a bizonyos második emeleti múzeumban megteheti, és ha már kielégítette az információéhségét, csak le kell sétálni a boltba, a csábító édességek közé, és gyakorlatban is kipróbálni azt, amit előtte megtanult.
(forrás: atlasobscura.com)
