Győrben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara épületében kerekasztal-beszélgetést tartottak Szalai Zoltán, az Élelmiszer Kereskedelmi Szakmai Osztály alelnöke vezetésével. A téma az új, adatszolgáltatási rendelet volt.
A beszélgetés első és utolsó pontjaként hangzott el a jelen pillanatban legfontosabb feladat, aminek a határideje lejárt, de a pótlási lehetőség vége is vészesen közeleg. Azaz, aki nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének március 31-ig, az október 31-ig pótolhatja. Viszont, aki ezt nem tette meg, akár már másnap, egy ellenőrzés során az üzlet működését felfüggesztheti a helyi jegyző. A bejelentés szorosan összefügg az Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regisztrációval, ezért halaszthatatlan.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) Magyarország legnagyobb és legátláthatóbb adatállományát készül létrehozni, ami segíti és támogatja a magyar turizmust. A már meglévő törvényt és célokat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a szakma meghatározói írták alá és erősítették meg nyilatkozatukkal.
Mi is a feladat?
Adatszolgáltatásról van szó, amit ezentúl már a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók is kötelesek megtenni az NTAK felé. Ez alól szinte alig van kivétel, ami azt jelenti és egyben a legfontosabb:
Aki online pénztárgéppel rendelkezik, arra maradéktalanul vonatkozik ez a jogszabály. TEÁOR szám szerint ez az 56.1; 56.3. tevékenységeket érinti.
A rendelet részleteiben: az NTAK-ba a vendéglátó üzletek regisztrációja 2021. november 1-jén kezdődik. Jogszabály alapján a regisztrációra minden vendéglátó üzlet köteles, az NTAK-adatszolgáltatásra azonban csak az a vendéglátó üzlet, amely nyugtaadási kötelezettségének pénztárgéppel köteles eleget tenni a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet alapján.
Az adatszolgáltatás alól mentesül például egy állandóan mozgó fagyi árus, egy triciklis, de regisztrálnia neki is szükséges. A jogszabály már érvényben van, de regisztrálni NOVEMBER 1-től kell, amit megelőz a korábbi kötelező bejelentés.
Ez egy egyszerű és gyors regisztráció, amihez semmiféle személyes adat nem szükséges, csupán a cég adottságai, engedélyei. Ezt követően 2022 júliusától indul el a gyakorlati adatszolgáltatás, ami szintén nem tűr majd halasztást. Ettől a ponttól kezdődően nem maradhatnak feltornyosult papírok, azaz adminisztráció, mert minden nap ellenőrizhetőnek kell lennie a raktárkészletnek és a bevételnek egyaránt.
Kizárólag ki látja majd az adatokat?
Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
állami adóhatóság,
helyi önkormányzat, valamint
KSH.
Mibe kerül ez a tulajdonosoknak, üzemeltetőknek?
Szükség lesz egy szoftverre és egy hardverre. Ez azt jelenti, hogy egy számítógép internettel, de akár egy laptop is elegendő lesz ahhoz, hogy a szoftvert telepítse és használja. A szoftver ingyenes és egyelőre teljesen önállóan működik, amit nem lehet beépíteni a már meglévő szoftverekhez, de érdemes segítséget kérni annak telepítéséhez. A hadvert saját költségen kell biztosítani, de már meglévő eszközre telepíthető a szoftver. A már meglevő NAV engedéllyel rendelkező pincérterminálok köthetők rá az online pénztárgép rendszerhez. Természetesen ennek is megvannak a veszélyei és hátrányai.
Jár támogatás mindehhez?
Az NTAK válasza az volt, hogy a szoftvert ugyan biztosítják, de hogy a hardverek és azok kezeléséhez támogatás járna, azt elutasították. A válasz határozott és nemleges volt, valamint közölték, ezen nem is kívánnak módosítani, noha nagy a felszólalás ellene.
A kerekasztal–beszélgetésen a résztvevők között voltak közétkeztető üzemeltetők, étteremtulajdonosok, büfétulajdonosok, kis- és nagykocsma -tulajdonosok, valamint olyan vezetők is, aki egyszerre több típusú egységgel rendelkeznek.
A rendelet nem olyan egyértelmű és világos mindenki számára, hiszen a vendéglátóhelyek és a turisztikai helyek különböző kondíciókkal rendelkeznek, ezért rengeteg kérdés merült és merül fel egyénileg is. Szalai Zoltán, a GYMSM KIK Élelmiszer Kereskedelmi Szakmai Osztály alelnöke összefoglaló előadása után a kérdéseknek adott teret, amiből nem volt hiány. Sok ellentmondás, megoldandó probléma látott napvilágot:
Mi haszna van a vendéglátóhelyeknek, turisztikai attrakcióknak a regisztrációból?
Szalai Zoltán: Amennyiben látjuk, hogy egy-egy hely miből, milyen profitot termel, úgy azt is látjuk, mennyire rentábilis. Vannak olyan térségek, ahol nem árulnak például pizzát. Ennek két oka lehet: vagy nincs kereslet rá, vagy nincs aki árulja – így a kevésbé jól profitáló helyeknek érdemes ezt a javaslatot megfogadni és pizzát árulni. Az adatok ugyanúgy lekérhetők és a hozzájuk tartozó statisztika is. Ebből lehet következtetéseket levonni az üzlet működéséhez, de ugyanúgy az is kiderült, hogy egy készlethiány miből adódik össze. Az alkalmazottak együttműködése szükséges majd ehhez, és egyben sokkal inkább átláthatóbb lesz a tulajdonosok számára, ezáltal gazdaságilag is még fejlődőképesebb.
Hány ember kell a napi adminisztrációhoz?
Szalai Zoltán: Nem sok új feladattal és adminisztrációval jár, hiszen ez a rendszer már kialakult és a számlák, az online pénztárgépnek köszönhetően, egyenesen a NAV-hoz érkeznek, akiknél nyilvántartásban van az egység. Igaz, szükséges majd munkaerő ahhoz, hogy elvégezze, és annak helyettesítője is, de azt gondolom, miután a rendszer kialakult, a szoftver majd maga végzi a legtöbb feladatot automatikusan. A legutóbbi kötelező bejelentés az illetékes jegyző felé, miszerint valósan vendéglátói tevékenységet végeznek a vendéglátóhelyek, arra szolgált, hogy gazdasági szempontból lássák, a bevételek valóban ebből a tevékenységből fakadnak. Támogatásként kell erre a rendeletre is gondolnunk, hiszen az a cél, hogy a vendéglátó- és turisztikai helyek mindebből profitáljanak majd.
Az ellentmondásokra Jankó Ernő, a Rábakész Kft. ügyvezetője hívta fel a figyelmet:
„Még csak ismerkedünk a rendszerrel, de már most látható, hogy több dolog is majdhogynem kivitelezhetetlen lesz a gyakorlatban. A dolgozóimat féltem leginkább, hiszen nehéz számon tartani azt, ha valaki szomjas és megivott egy kólát, vagy a közétkeztetésben megevett egy tányér főzeléket. Nekem ez megéri, hogy nálunk maradjon, de nem fogom tudni “beütni” minden esetben egy gépbe. Egy ellenőrzésnél viszont, ha már egy deci kóla is hiányzik, problémánk adódhat belőle.
A résztvevők kapcsolódó felvetések és kérdések után egy mindenkit érdeklő és érintő további feladatokat meghatározó kéréseket tartalmazó összeállítást készítettek a kamara részére, melyekre a későbbiekben várják a választ, valamint a megoldási javaslatokat.
Kérdéseik:
- Elsődlegesen, miután a szoftvert biztosítja az állam, a hadver támogatásra lehetne-e támogatást szerezni, akár oly módon, mint a pénztárgépeknél, például, hogy adóból levonható lenne az ára?
- A szoftverből egy béta verziót kérni a kamara részére, melynek kipróbálása után tájékoztatni lehetne a tagokat annak tartalmáról, illetve, következtetni arra, hogy milyen adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra?
- Az ingyenes szoftver kompatibilis-e a már megvásárolt és alkalmazott éttermi nyilvántartó rendszerekkel?
A kérdéseket felterjesztik a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak is.
Olasz hetek kiváló alapanyagai éttermeknek: Ide kattintva látja a kínálatunkat!
