Marhából leggyakrabban a pörköltek, levesek, steakek készülnek, pedig számtalan izgalmas recept és módszer sorakozik a marhahús elkészítéséhez. A vöröshúsok egyik legjobbja, amit már évszázadokkal ezelőtt is nagyra tartottak.
Kevés szó esik a marhapecsenyéről, ami már Zilahy Ágnes, 19.századi receptkönyvében is külön fejezetet kapott. Zöldségesen, paprikásként, tejfelesen, borral, sok fűszerrel és még jobb köretekkel ajánlja, amit ma már ritkán látunk egy-egy vendéglő étlapján. Pedig a vendégek egyenesen imádnák.
Zilahy Ágnes a marhapecsenyéről: „Egyszerűbb háztartásokban rendesen kevés változatosságot lehet kifejteni a sült pecsenyék készítésében, mert nehezebb a hozzávalókat beszerezni. Én tehát csak oly pecsenyéket jegyeztem le, melyeket bármely vidéken meg lehet készíteni. Azokat a kicsavart ízű húsokat soha se szerettem; és tapasztalásom szerint velem együtt senki sem tartja olyan jónak, mint a természetességben lehetőleg meghagyott friss húst. „
Egy szép marhapecsenye csábereje
Nagyon sokszor halljuk az asztalnál, hogy „annyira szép húst kaptam”, „olyan szép húsáru volt, hogy nem tudtam otthagyni”. Több esetben így indulnak a vasárnapi ebédek, hogy maga a kínálat, vagyis, az alapanyag ejti rabul az alkotót. Igen, ez bizony alkotás, amikor egy marhahússal elkezdünk dolgozni, ugyanis nemcsak egyszerűen megsütjük és tálaljuk, hanem bőséges gondozásban részesül. Mivel a marhahús sokáig fő, ezért ehhez általában változatos köretek is párosulnak, hiszen van idő közben elkészíteni. Ilyen a zsemlegombóc, a krumplis knédli, esetleg egy tepsiben sült tócsni. Egy jól elkészített marhapecsenye pedig mindenki emlékezetében megmarad.
A legjobb vadasmártás
Ikonikus ételként tartjuk számon, ami legalább annyiféleképpen készülhet, mint egy töltött káposzta. A zöldségek, húsfajták, fűszerek arányától, fajtájától függ, milyen lesz a végeredmény. A mi vadasmártásunk több százéves és minimális finomításokkal ugyanaz maradt, mint, ahogy az ükanyám felmenőinél készült korábban. A húst körbepirítjuk, annak zsírjában szalonnát olvasztunk, ezután karamellt készítünk benne, végül sok zöldséggel, mustárral felfőzzük és pépesítjük egy kis tejszínnel. A szép hússzeletek mellett enyhén darabos, közepesen krémes szósz, hogy érezhető legyen a zöldségek sokasága, a petrezselyem itt-ott felbukkanása. Párolt knédlivel, zsemlegombóccal, másnap pedig kifőtt, házi tésztával fogyasszuk. Alapvetően magyar receptként tartjuk számon, de a szomszédos és majdnem szomszédos országok is szívesen készítik, pl. Szlovákia, Csehország, Lengyelország. A csehek viszont a nagyon régi receptúrához tartják magukat, ami kicsit meglepő, de mennyei. Szintén marhapecsenyéből készítik a vadasmártást, ugyanúgy zöldséges szafttal, de tálalásnál a knédli és a szósz közé bizony tejszínhabot és savanykás pirosgyümölcs ragut tálalnak. Aki eddig nem kóstolta, ne hagyja ki, mert amilyen furcsán hangzik elsőre, annyira tökéletes és ünnepi ízkombináció ez.