Polgári konyha, falusi romantikával – ez a mottója az idén 38 éves győrszentiváni Kispipa csárdavendéglőnek. A Szerencsés család nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy vendégei autentikus környezetben fogyaszthassák el az ételeket. Annak ellenére, hogy nem tegnap kezdték a „libázást”, minden évben tudnak újat mutatni. Erre tudatosan törekednek is, a hagyományos ételek mellett mindig találhatunk valami új, izgalmas fogást az étlapon. Szerencsés Ádám mesél nekünk.
– Lassan húsz éve hagyomány nálunk a Márton-napi libalakoma. Folyamatosan bővítjük
a kínálatot, ez nem kis munka, de érdemes törni rajta a fejünket, mert szerencsére egyre több az érdeklődő. A hozzávalókat, húsokat, egyebeket már megvettük. Óvatosságból – mert ki tudja, mit hoz a járványhelyzet – egyelőre csak az alapanyagok felét szereztük be, és már most látszik, hogy nem lesz elég. Rengeteg asztalfoglalásunk van. Akkor lennék boldog, ha már indulhatnék megvenni a többit… Eddig elmondhatjuk, hogy évről-évre egyre jobban sikerültek a libanapok, meglátjuk, idén mi lesz.
– Mondhatjuk, hogy az őszi időszak kiemelt eseménye a Márton-nap?
– Abszolút. Nekünk minden évszakra jut valami izgalom, sosem unatkozunk. Tavasszal
a ballagások, nyáron a táborok, ősszel pedig a Márton-nap ad sok gondolkodni- és tennivalót.
– Egy ilyen hatalmas munka biztos bonyolult előkészületekkel jár...
– Egyfelől igen, hiszen az étlapunk elég gazdag, sok mindenről kell gondoskodni. Viszont, ami egyszerűsíti a dolgot, hogy ragaszkodunk az alapanyagbeszerzési forrásainkhoz, mert akkor biztosak lehetünk benne, hogy egyenletes színvonalú, kiváló minőségű húsokat kapunk. Ha
az alapanyag jó, az már fél siker.
– Mivel Márton napján gyakorlatilag kötelező libát enni, mekkora teret kap a kreativitás az étlap összeállításakor?
– Így igazi kihívás a kreativitás, ha van egy fix kiindulópont. Mi igyekszünk minden vendégtípusnak kínálni valami libás finomságot. A hagyományosabb ízek kedvelőinek természetesen elkészítjük a libalevest lúdgégetésztával, utána pedig a híres sült libacombot, hagymás tört burgonyával és párolt káposztával. Ha esetleg a két fogás között még egy előételnek is lenne hely, akkor szeretettel ajánlom a libamáj pástétomunkat pirítóson.
– Ez eddig nagyon jól hangzik. Mit ajánl a kísérletező típusú vendégeknek?
– Készítünk egy nagyon finom, pikáns libaragulevest tejszínnel, tárkonnyal, babérlevéllel, citrommal, utána pedig van egy libator nevű tálunk, rajta sült libamell vagy libacomb, egy különleges, aszalt szilvás-fokhagymás-mézes mártásban. Nagyon különleges, gazdag íze van, melegen ajánlom.
Akinek esetleg egyikhez sincs kedve, annak ajánlom a libamájjal töltött sertésbordát vagy a rántott májat. De nem maradhat el a klasszikus ludaskása vagy a porhanyós libacomb sem, vadas mártással és zsemlegombóccal. Van még egy újdonságunk, a rostonsült máj erdeigomba-mártással és házi burgonyafánkkal, igazi, ínyenceknek való fogás.
– Ennyi finomságot milyen borokkal lehet majd leöblíteni?
– Mindig igyekszünk helyi termelők borait kínálni. Az olaszrizlinget Pannonhalmáról hozzuk, a rozé Szekszárdról jön, a Mészáros Borházból. A Cabernet Sauvignon pedig Sopronból, az egy régi, családi kapcsolat, már harminc éve tőlük vesszük.
– Újboruk is lesz?
– Hát persze! Egy Villányi Portugieser, a Vylyan Bogyólé! Ráadásul nálunk minden vendég kap ajándékba egy pohár bort a vacsorához, úgyhogy a kóstolás és a jó hangulat is garantált.
