Hekkszezon a nyakunkon! Szerezd be, mert igény – na az van rá!
Az ingyen hekk persze nem létezik, csak úgy, ahogy a „balatoni hekk sem”. Ha valaki még mindig azt hinné, hogy ez a hal őshonos nálunk és azért fogyasztjuk, ki kell ábrándítani. Tehát a Balatonban soha nem is volt, most sincs és nem is lesz hekk.
Fotó: Flickr
Mi az a hekk
A hekk (Merluccius merluccius) tengeri ragadozó hal. Kevésbé ismert magyar neve csacsihal, de emlegetjük tengeri csuka vagy szürke tőkehal néven is. Eredendően az Atlanti-óceán európai partjai mentén, Észak-Skandináviától és Izlandtól Észak-Afrikáig honos. Argentína, Chile, Peru és Afrika partjairól kerül főleg Európába, így hazánkba is. Nyílt vizekben 200-300 méteres mélységben él, leginkább éjszaka vadászik a felszínközeli vízrétegben, ezért főleg éjszaka halásszák. Hossza legfeljebb 1,4 méter, a súlya legfeljebb 15 kilogramm. Teste torpedószerű, szája a szeme alá nyúlik, és hosszú, nagyon hegyes fogai vannak. Háta és oldala sötétszürke, hasoldala fehértől ezüstszürkéig terjed.
Fotó: Flickr
Tehát a hazai hekk
A hekk egyáltalán nem magyar vonatkozású és nem is a Balatonból fogják, sőt, nem is tenyésztik. Az európai hekk, amit hazánkban is fogyasztunk, nem más, mint az argentin partok közeléből származó, tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka. Elterjedése annak volt köszönhető, hogy a ‘70 es évek elején megcsappant a hazai halállomány, amit pótolni kellett, miközben a keszegfélék ára megemelkedett. A hiányt külföldről pótolták és elég gyorsan el is terjedt. Mindazonáltal az akkori gasztronómiai lehetőségekhez képest kuriózumnak számított és rendkívül gyorsan elterjedt a fogyasztása. Főleg a nyári szezont a Balaton erősítette meg, és innen jött a „balatoni hekk” kifejezés is. A hekk nevet vélhetően az angol nevéből, a hake-ből kaphatta. Ehhez nagyban járultak hozzá a hosszú évek alatt a balatoni és Balaton környéki kifőzdék, büfék és csárdák! A lényeg, hogy megtanultuk.
Fotó: Pixabay
Miért jó a hekk
Ennek több oka is volt, egyrészt gyorsan, egyszerűen elkészíthető, másrészt jó minőségű fehér húsa egyáltalán nem markáns halízű. Ennek köszönhetően jól lehet fűszerezni és többféle igényt is ki lehet vele elégíteni. Fontos tulajdonsága, hogy eléggé szálkamentes faj, így könnyen fogyasztható gyerekek számára is. Mivel a hőkezelések, főzés, sütés közben puha állagú lesz a húsa, könnyen elválik a gerinctől és a „szálkáktól”. Általában sütve, „koviubival” (kovászos uborkával) vagy savanyúsággal, mustárral, friss fehér kenyérrel, valamint sült burgonyával fogyasztjuk. Rendkívül könnyű elkészítése miatt és az újdonság erejének köszönhetően hamar közkedvelt halétellé vált, és egyfajta hagyományként sütik mind a mai napig a balatoni büfékben, strandokon és éttermekben.
Fotó: Pixabay
Érdekesség
A kifogott hekket ott, még helyben, szinte a kifogás után egyből készítik elő. Mivel az európai felvevőpiac roppant nagy igényt támaszt, fontos, hogy minőségromlás nélkül eljusson a megfelelő helyre. Már a szállítás előtt majdhogynem konyhakész állapotba hozzák, ami annyit tesz, hogy levágják a fejüket és kibelezik őket, majd jégre teszik.
A spanyolok a legnagyobb hekkfogyasztók. Statisztikai adatok alapján a világ hekktermelésének 50 %-a ott történik. Magyar viszonyokban meglepő adat, hogy ez fejenként 6-7 kilogrammot jelent évente. A spanyolokon kívül még Olaszországban és Franciaországban népszerű.
Fotó: Pixabay
