Egy pikírt főzőműsor, izgalmas receptekkel, kiváló alapanyagokkal, és egy nagy, beszélő szájjal, amire érdemes odafigyelni.
Fiala Borcsa a WMN főszerkesztője és ismert arca, aki őszinteségével valamennyiünket levesz a lábáról. Főzőműsoraiban, könyveiben, cikkeiben és saját közösségi oldalain éppen annyira természetes és őszinte, mintha csak mellette ülnénk és falatozva beszélgetnénk.
Tudja, mitől döglik a légy
Borcsa véleménye fontos, mert jó irányadó az ételekben, nemzetközi recept-ötletekben és az élet akadályainak megoldásaiban, amellett hogy mindezt rendkívül szórakoztató stílusban prezentálja. A közelgő karácsonyról beszélgettünk, ahol megfordul nála a család apraja nagyja, nagy baráti társaságok, ahol tematikus menüsorokkal várja és sajt tradicionális ételeivel a család és barátok apraja nagyját.
Az élet Sava Borcsában Ördög Nórával elkészítették a tökéletes rizottót kacsamellel , Szentesi Évával pedig a szaftos szűzpecsenyét. Érdemes mindkettőt az ünnepi asztalra varázsolni idén is.
Mi készül nálatok karácsonykor? Hol szerzed be az alapanyagokat?
Mivel a nagy családi karácsonyt, Szentesét édesanyámnál ünnepeljük, nekem egy szűk mezsgye jutott csak egyelőre, ahol ki tudok bontakozni, ezért a klasszikus karácsonyi menüsort nem szoktam lefőzni itthon, hármunknak. Hogy legyen idehaza is ünneplés, mi rendszerint pezsgős brunch-csal indítunk 24-én: blinit sütök, azt esszük kaviárral, tejföllel, lilahagymával, aztán délig „büdöspizsamázva” dumálunk, játszunk, karácsonyozunk a gyerekekkel. Az ebéd változó (általában valami könnyű, hiszen a nagy reggeli után még vár minket az esti trakta), de az elmúlt pár évben mindig része volt a nagy brit kedvencem, a sticky toffee pudding, amit – zöldségmániásként – sült paszternákból csinálok, isteni, és esküszöm, hogy a gyerekeknek fel sem tűnik, hogy ez az egészségesebb verzió!
Köztudott, hogy imádod a nagy baráti lakomákat. Mi történik ilyenkor nálad és mit főzöl?
Nagyon szeretek vendégeket látni az asztalom körül, és rendszeresen összemixelek több baráti társaságból, az életem külön területeiről meghívottakat, akiknél úgy képzelem, hogy remekül ki fognak jönni egymással – mint ahogy az ember a fűszereknél is ösztönösen tudja, passzolnak-e egymáshoz egy-egy új ételnél. A menü változó, hiszen figyelemmel kell lenni a meghívottak igényeire, „nem szeretem” ételeire és esetleges intoleranciájára is, de az egyik nagy slágerem a házi készítésű olasz tészta, azért mindenki nagyon hálás szokott lenni. Madarat tolláról… – az én barátaim sem beszélnek keveset, szóval általában nagy eszmecserék és röhögések folynak vacsora közben, de néha szoktunk társasozni is, főleg beszélgetőseket, mint amilyen az Igen?! nevezetű vagy a Körvonal. És borozunk hozzá általában.
Ha egyet kívánhatnál, melyik az a város/ország/sziget, ahova utaznál jövőre, és felfalnád annak konyháját?
Nagyon kegyetlen dolog a részedről, hogy csak egyet kívánhatok! Mint oly sok mindenkinek, nekem is jó pár utazási tervemet húzta át a Covid (amik persze kajához mindig kapcsolódnak, de hát enni muszáj!). De ha végre lehet menni, akkor a skóciai utat pótolom be elsőnek, Glasgow, Edinburgh, és kaptam egy szuper tippet egy kis halászfaluról is, ami állítólag a fish and chips világközpontja. Ám ha nem kell megvárnom a valóságot, és te most innen el tudsz röpíteni bárhová, akkor Tel-Avivba szeretnék menni, és végigenni újra a várost.
Borcsa kedvenc karácsoni reggeli receptje:
Blini 30 db-hoz
200 gramm finom búzaliszt
2 db tojás
300 ml langyos tej
50 gramm olvasztott vaj
csipet só
1 csomag száraz élesztő
Tetejére: krémsajt, tejföl, kaviár, lazac, hagyma
Mindent összekeverek, és egy éjszakát a hűtőben hagyom kelni. Másnap kiveszem, várok fél-egy órát, amíg szobahőmérsékletű lesz, aztán egy tarkedlisütőben alacsony-közepes hőfokon kisütöm őket.