Magyarország tipikusan a húsevő nemzetek közé tartozik, mely annak is köszönhető, hogy a Közép-Duna-medencében való fekvésünk igen sok mindenre kihat. Például a domborzatra, az éghajlatra, a természetes növényzetre, a vízrajzra. A terület védettségének növényföldrajzi, állatföldrajzi és történelmi összefüggésben is jelentős szerepe van. A természeti adottságok tehát alapvetően jó lehetőségeket biztosítanak a gazdálkodásra, ami meghatározza a táplálkozási szokásainkat.
Milyen húsokat fogyasztunk leggyakrabban?
A felmérések alapján a leginkább preferált húsok a csirkehús, a disznóhús és a marhahús. Ez a három húsfajta határozza meg az általános táplálkozásunkat. A lakosság körülbelül 80 százaléka elsősorban csirkehúst fogyaszt, a sertéshúst 60-70 százalék részesíti előnyben, míg a marhahúsnál ez az adat 50 százalékot tesz ki. Az elmúlt években az egészséges táplálkozás elterjedése, illetve a különféle érzékenységek megjelenése következtében csökkent a húsok forgalma, de egyértelműen az első helyen áll!
Mennyi húst érdemes ennünk?
Tudta ön, mennyi húst lehet fogyasztani naponta? Az ajánlások szerint egy felnőtt adagja maximum 200 gramm. Ez nem túl sok, mivel kb. 2-3 szeletet jelent, illetve pár szelet felvágottat. Szervezetünk napi fehérjeigényét körülbelül ez a mennyiség fedezi. Ez heti szinten nagyjából másfél-két kiló húst jelent egy felnőtt számára. Azoknak, akik rendszeresen sportolnak, vagy nehéz fizikai munkát végeznek, bőséggel lehet, sőt, kell is emelni ezt az adagot, hiszen szervezetüknek több energiára van szüksége.
Miért egészséges a húsfogyasztás?
Az elmúlt években sokan ódzkodnak a húsfogyasztástól, és olyan vélekedések is vannak már, hogy káros lehet az egészségre. Valójában ez nem így van. A szakemberek szerint a megfelelő mennyiségben bevitt jó minőségű hús kifejezetten szükséges a szervezetünknek a természetes egyensúly fenntartásához. Egyszerűen azért, mert teljes értékű fehérjeforrás. 100 gramm átlagosan 20 gramm fehérjét tartalmaz.
A szénhidrátokkal ellentétben azért előnyös a húsfogyasztás, mert nem raktározódik a szervezetben, így nem okoz problémákat. Olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek szükségesek a szervezetünk építéséhez, karbantartásához, vázizomzatunk kondíciójának megőrzéséhez. A megfelelő fehérjék utánpótlása segíti az immunrendszerünket, a csontok felépítését, sőt, a sebgyógyulásban is kiemelkedő fontosságú. Nagy mennyiségben tartalmaznak B1-, B2-, B6-, B12-, valamint A- és D-vitamint, és olyan fontos ásványi anyagokat, mint a vas, a cink, a réz, a mangán és a szelén.
Marhahús, a húskirály
A szarvasmarha az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe tartozik. Annak idején a húsáért kezdték tenyészteni, később a tejét is hasznosították. Régen elsősorban igavonó állatként tartották, sőt, felhasználták a tülkét, valamint a bőrét is. Érdekesség, hogy a rideg tartású fajták, például a magyar szürkemarha, a Galloway marha a tájgondozásban is szerepet kapnak.
Ízletes, egészséges, könnyen beszerezhető, és nem mellesleg könnyű vele a konyhai munka. A marhánál fontos tájékozódni arról, hogy honnan származik a hús, mivel nagyban befolyásolja a minőséget. Fontos a fajta, illetve, hogy az állat melyik részéből származik. Felhasználásuk szerint is érdemes osztályozni a húsrészeket. A puhább részekből remek steak készül, míg a keményebb részek tökéletesek egy jó gulyáshoz, vagy pörkölthöz.
A nyak vagy a tarja kifejezetten előnyös apróhús-ételek készítésére (gulyásnak, pörköltnek, tokánynak) és vagdalt húsokhoz használható. Ezek a szaftosabb, omlós húsrészek kiválóan használhatóak levesek elkészítésére, és mártások alapjául szolgálhatnak. 100 gramm marhanyak körülbelül 22 gramm fehérjetartalommal, 64 gramm zsírtartalommal, 73 gramm víztartalommal, és csak 0,15 szénhidráttartalommal rendelkezik.#
