Markáns íze és illata miatt megosztja az embereket. Ízlések és pofonok, ahogy mondani szokták, az viszont kétségtelen, hogy a kapor az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb növényünk. Elsődlegesen gyógynövényként használták és használják a mai napig, de konyhai felhasználásában is kiváló alapanyag.
Fotó: Pixabay
A kapor
Közismert fűszer- és gyógynövény, az Anethum növénynemzetség egyetlen faja. Népies elnevezései: fűszerkapor, kerti kapor, kerti kömény, uborkafű. A zellerfélék családjába tartozó kaprot már az egyiptomi „írásos” emlékekben, sőt még a Bibliában is megemlítették:
„Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók.”
Fotó: Pixabay
A tudomány mai állása szerint a kaprot a Földközi-tenger vidékéről, valamint Nyugat-Ázsiából származtatják, amit már az ókorban is előszeretettel használtak. Akkor mint gyógynövény volt elterjedve. Általánosan használt, fejfájásra és gyomorpanaszok enyhítésére alkalmazták. Európába valószínűleg a római legionáriusok közvetítésével jutott el, mivel akkoriban már használták gyógyításra. Elég gyorsan el is terjedt, mint az akkori orvoslás fontos kelléke, és természetesen mint fűszernövény. Az egyik fontos és már elfeledett tulajdonsága, hogy az ebből készült tea kifejezetten jó a csuklás ellen, amit régen az ördög művének tartottak. Hazánkban gyorsan közkedveltté vált, és a mai napig nélkülözhetetlen része a főzés tudományának.
Fotó: Pixabya
A kapor ősi adomány
A kapor a népi gyógyászat, a vajákosok eredendő fűszernövénye. El sem lehetett képzelni a középkorban olyan gyógyítót, aki ne alkalmazta volna. Ez annak köszönhető, hogy számos pozitív hatással bír a használata. Furcsán hangzik, de rendszeresen készítettek kaporteát, mivel rendkívül jó a vízhajtó hatása. Gyomorpanaszok, emésztési zavarok esetén, étvágytalanság ellen alkalmazták. A „varázslók” főzeteket készítettek belőle, melyek gőzét belélegezve álmatlanság és a rossz szellemek elűzésére használtak. Mivel a kaporban rengeteg a vitamin, az antioxidáns, külső sérülések, sebek gyógyításában is szerepet kapott.
Fotó: Pixabay
A kapor élettani hatásai
A kapor rengeteg A- és C-vitamint tartalmaz, és magas folsav- és vastartalma miatt kifejezetten előnyös a szervezetünk számára. Található benne kalcium, foszfor, réz, B6-vitamin, kálium, magnézium, niacin. Az egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt a mai napig alkalmazzák az alternatív gyógyászatban. A kaporból olajat is készítenek, mely antibakteriális hatással bír. Fertőtlenítő hatása régóta ismert, sőt, még a daganatos megbetegedések megelőzésében is fontos szerepet kap. Erősíti az immunrendszert, meggátolja a csontritkulást. Álmatlanság, hasmenés és női problémák orvoslására is alkalmas.
Fotó: Pixabay
Kapor a konyhában
A kapor az a fűszernövény, aminek szinte minden része felhasználható a konyhában. Fűszerezni tudunk a levelével, a virágával, és még a növény beérett termésével is. Alkalmazható frissen leszedve és szárított formában, ételbe dörzsölve. Erős aromája miatt óvatosan kell használni, viszont pontosan ennek köszönhetően alkalmas olajok készítésére. Néhány csepp belőle a kész ételre tálalás után egyedi ízekkel ajándékozhat meg minket. A kapor különleges íze alkalmassá teszi arra, hogy nagyon sokféle ételhez lehessen használni. Passzol a levesekhez, szárnyasokhoz, halakhoz, kiegészítője lehet a salátáknak, és előszeretettel használják fűszerkeverékben is.
Fotó: Pixabay
A kapor szerteágazó felhasználhatósága egyértelmű, a savanyúságok például elképzelhetetlenek lennének nélküle. A magyar konyha alapvető fűszernövénye, mely eredendője a kovászos uborkának, a tökfőzeléknek, vagy éppen a kapros-túrós palacsintának. Gyakran használjuk fűszeres ecetek, páclevek készítése során is. Kevésbé ismert nálunk a kaporszósz, melyet főleg Franciaországban használnak húsokhoz, tésztákhoz, és csigás ételek mellé.#
