Ha az ételekből, alapanyagokból származó hulladék egy ország lenne, bronzérmes lenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásért folytatott világbajnokságon Kína és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Legfőbb ideje leülni és átgondolni, mihez is kezdjünk a hulladékkal. Az alábbiakban két kezdeményezést veszünk górcső alá.
Túl jó
Miután szembesültek az elképesztő mértékű ételpazarlással (a világon az ételek harmada vándorol a kukába), a Too Good To Go (kb. Túl jó ahhoz, hogy kidobjuk) alkotói úgy döntöttek, a modern technológiát hívják segítségül, hogy megoldást találjanak erre a világméretű problémára.
Egy applikáció segítségével összeköttetést teremtettek azok között a bolttulajdonosok között, akik kezdeni szeretnének valamit az el nem adott áruval, és azok között a fogyasztók között, akik nyitottak egy ilyen vagányabb megoldásra. Az eredmény? A kihajított ételek és alapanyagok mennyisége drasztikusan lecsökkent.
A Too Good To Go alapkoncepciója tulajdonképpen nem más, mint egy rejtélyes doboz, amelynek pontos tartalmát a vásárló nem ismeri. Egy doboz 12 eurónyi árut tartalmaz, a vevő pedig mindössze 3 euró 99 centet fizet érte. A vállalkozás minden egyes létrejött üzlet után 1 eurót kap jutalékul.
A cég vezetője, Sarah Choraqui szerint az ételpazarlás ellen az egyik kulcs a megfelelő kommunikáció és a segítő szándék. „Hiszünk benne, hogy az emberek tenni akarnak a pazarlás ellen, de kevésnek érzik magukat vagy nem tudják pontosan, mit is tehetnének. Mi igazából ebben tudunk segíteni, hogy cselekvésre biztatjuk őket”, magyarázza.
Luxuscikkek halbőrből
Franciaországban évente körülbelül ötvenezer tonna halbőr megy a szemétbe, Európában ugyanez ötszázezer tonnára rúg, és ez a halbőr lebomlás közben szén-dioxidot juttat a Föld légkörébe.
Az Ictyos csapatát három, 2016-ban diplomázott mérnök alkotja. Lyonban begyűjtik az éttermektől a kidobásra ítélt halbőrt és saját cserzőüzemükben olyan bőrt állítanak elő belőle, amelyből luxuscikkek készülhetnek, mint például ruhák, cipők, óraszíjak, de az anyag felhasználható autók, yachtok díszítésére is.
A komplex eljárás során először lefagyasztják a halbőrt, aztán egy centrifugával eltávolítják róla a zsiradékot és a pikkelyeket. Utána hozzáadják a csersavat, amely segítségével bőrt készítenek belőle, majd következik a színezés.
Vajon halszaga van? „Mindenki ezt kérdezi, de nem, nincs. Ez a munkánk egyik lényege. Úgy dolgozzuk fel az alapanyagot, hogy annak lesz egy saját illata, de az egyáltalán nem halszag”, biztosít mindenkit a társalapító, Benjamin Malatrait.
A startup már társult a Michelin-csillagos Tetedoie étteremmel is. A Christian Tetedoie séf által jegyzett intézmény elszántan küzd a hulladékok minimalizálásáért.
„Tanultunk a múlt hibáiból”, mondja Tetedoie. „Mielőtt elköteleztük volna magunkat a pazarlás csökkentése mellett, nagyon sok hulladékot termeltünk, mert gyakran csak a legszebb részeket, darabokat használtuk fel és a többihez hozzá sem nyúltunk”.
Vegyük például a csirkét. A legjobb részét, a felsőcombot Tetedoie félreteszi az étterem vendégeinek, az alsócombok és a mell megy a sörözőkbe, szendvicsekbe, a csontokból pedig húsleves vagy mártásalaplé készül.
A halbőr egészen mostanáig a kukában végezte Tetedoie-nál, de most, az Ictyosnak köszönhetően kap egy második életet is.
(forrás: www.france24.com, fotók: pixabay.com)
