Többször kiderült már, hogy félelmetes az agyunk működése és annak befolyásolhatósága. Anélkül, hogy észrevennénk, az ételképek úgy hatnak ránk, hogy még a szaglásunk és az ízlelésünk sem kell hozzá, máris híztunk tőle pár dekát.
Az amerikaiak úgy nevezik, hogy ez az „ételpornográfia”, azaz food porn. Lefekvés előtt pár órával pörgetjük az instagrammot, a facebookot és egyre több ételfotóra kattintunk rá. Persze, nem mindegy, hogy melyik, milyen, de van, ami az agyunkat úgy felvillanyozza, mintha egy diszkógömböt pörgettek volna meg előttünk.
Mi az a Food Porn?
A gasztronómia népszerűsége legalább annyira áldás, mint átok. A jól sikerült ételfotókkal sokkal inkább eladhatóbb egy termék, egy szolgáltatás vagy maga az étel is, a lényeg, hogy hasson! Emellett viszont egyfajta függőséget is okoz az effajta élvezet hajszolása, akár virtuálisan is. Vírusszerűen terjednek a látványos, könnyen elkészíthető receptek a neten, mint a fetás tészta, vagy a jól ismert kéthozzávalós csokitorta. Azonnal beindítja a fantáziánkat, az agyunkban az evés-reakcióját és ingert kiváltó receptorokat, ami a legtöbb esetben cselekvésre is késztet. Itt nem arra gondolunk, hogy másnap bevásárolunk, majd nekilátunk a finomságnak – bár ez is gyakran előfordul, hanem hogy azonnal kimegyünk a konyhába és valamivel rögtön kielégítjük az ingerünket. Egy szelet csoki, egy kis sajt vagy csak beleharapunk a megmaradt rántott húsba.
Ételképek, főzőműsorok, gasztrovetélkedők = plusz 12 kiló!
Egy távolabbi ismerősünk tökéletes példája volt ennek a kísérletnek. Az új televíziója mellé nagyobb tv-csatorta csomagot is vásárolt, ami közül a paprika tv különösen felkeltette az érdeklődését. Egyébként is lelkes háziasszony, de az estéket már nem a konyhában, hanem a virtuális konyhában töltötte, azaz a főzős csatornák előtt. Mivel ezek az adások az étvágygerjesztésről, az ínycsiklandó alapanyagokról és az „egyél, élvezz, ízlelj” érzet meggyőzéséről szólnak, képtelenség órákon át, egy pohár vízzel végigülni őket. Így, hát pár hónap elteltével Editkére éppen 12 kiló plusz csúszott fel.
Milyen ételképekre reagál az agy?
Nem mindegy, hogy milyen képet dob fel az üzenőfalunk. A Massachusetts Institute of Technology tudósai kutatták az agy viselkedését és felépítését, majd véletlenül találták meg az apró idegsejteket. Az mondják, az élelmiszer-specifikus neuronok az agynak abban a részében élnek, amely feldolgozza a szemből közvetített információkat –, és az ételfotók hatására egyszerűen tüzelnek. A kutatócsoport nyolc emberi agy felvételeit elemezte, miközben több ezer különböző képet nézettek meg velük. Kiderült, hogy az agyunk tudja, hogy mikor nézünk ételt, anélkül is, hogy más érzékszervünk bekapcsolódna. Tehát, nem kell ízt vagy illatot éreznünk, az agyunknak, bizonyos esetekben evést jelez és arra ingerel. Az evés pedig nem más, mint a túlélésünk egy alapeleme, másrészről pedig a társadalmi életünk fontos része, így azonnal reagálunk rá.
Érdekesség azonban, hogy az elkészített, főtt ételekre, mint például egy sok sajtos, szaftos paradicsomos pizzaszeletre inkább reagál, mint a nyers zöldség, gyümölcsre. Tehát, még ezt is tudja az agy, mi a „finomabb” nekünk. Az is kiderült, hogy a kultúránktól is függ, hogy miben szocializálódtunk, milyen életmódot élünk, mit gondolunk táplálóbbnak vagy finomabbnak és arra reagál az agyunk. Ez akár egy jó kis teszt is lehet számunkra, min kell változtatnunk ahhoz, hogy egy avokádóra induljon el a nyálelválasztásunk a sült krumpli helyett.
