A gyöngytyúk lassan az elfelejtett szárnyasaink közé tartozik, pedig évezredek óta létezik és hihetetlenül egészséges. Jótékony hatásai, elkészítése és tárolása cikkünkben olvasható!
Bátortalanul nyúlunk az ismeretlen húsokhoz, ahogy a gyöngytyúkhoz is. Jobbára szeretjük a sertésből a combot, karajt, tarját, a szárnyasokból a csirkét, a pulykát és végül jöhet a marha is egy-egy alkalommal. Nem vagyunk az a tipikus kísérletező nemzet, akik egy vasárnapi nagy ebédnél szívesen kipróbálnának egy új halreceptet vagy gyöngytyúkkal megfőzni az aznapi húslevest. Öreg hiba, mert ezek bizony a régi, jól bevált receptjeink sok száz évre visszamenőleg, csak kikoptak a receptes könyveinkből.
Mi a különbség a gyöngytyúk és a tyúk között?
A gyöngytyúk alapvetően egy vadmadár, amit háziasítottak. Igen nagy változás ezután sem történt, de már a Római Birodalomban is felfedezhetőek voltak a nyomai, hogy tartották őket. Magyarországra a 13. században került, először díszállatként, szép tollazata és díszes feje miatt. Később a parasztságnál, a 19. században már főzésre használták. Színe és húsa is különbözik egy kissé az ismert baromfinál, a tyúknál. A fehérje-összetételét tekintve a gyöngytyúk húsa sokkal telítettebb, mint más háziasított madaraké, ami azt jelenti, hogy kb 95% aminosavat tartalmaz. Kisebbek, mint a mi megszokott házi tyúkjaink, a gyöngytyúk többségében csak 1 kilogramm körül van. Íze, színe hasonlít a fácánéhoz. Kevesebb zsírt és vizet tartalmaz. Sokakat pedig riaszt a barnás színe a bőr alatt, de ez csupán azt jelzi, hogy valóban kevesebb a zsírréteg rajta.
A gyöngytyúk húsa kismamák, idősek és gyermekek vitaminja
A gyöngytyúk a már említett felépítése miatt igen magas aminosav-tartalommal rendelkezik. Korábban „cézár húsnak” is nevezték, hiszen a szervezetet táplálta, gyógyította. Manapság ezért is főzik bele levesekbe, merészebbek pörköltet is készítenek belőle, hogy a várandós hölgyek, a fejlődő gyermekek és az idős betegek napirendjeként is szolgáljon. Az ásványi anyagai és vízoldható vitaminjai megkönnyítik az emésztőrendszerünk munkáját, így a fehérjék is könnyebben felszívódhatnak.
Gyöngytyúk a fine dining-ban
A tyúkok és a kakasok nem sokban térnek el, talán picit a súlyukban, de az is elenyésző, így mindkettőt használják. A vidéki élet egyik meghatározó baromfija, mert minden bogarat felcsipeget az udvarban, ezért igen hasznos. Emellett viszont nagyon hangos, így nem éppen szomszédbarát. A húsát viszont szeretik, így jobbára ünnepekkor tesznek egyet a levesbe és jó sokáig főzik. A fine dining konyhában is találkozhatunk vele olykor-olykor, inkább filéként, a csontról levéve és préselve, hogy igazán érezni tudjuk a tiszta ízét. Tavaly egy Michelin-csillagos étterem séfjei állították össze az Air France-járatok prémiumosztályú menüit, amiben a „business class” menüsorában bizony megtalálható volt a gyöngytyúk is. A borjú, a tőkehal, a süllő és a marhabélszín mellett a gyöngytyúkból készült étel így hangzott: kávéban sült gyöngytyúk párolt őszi zöldségekkel és konfitált zellerrel.
Tehát hölgyeim és uraim, a gyöngytyúk újra korszakát éli!
