Izgalmas mérföldkőhöz érkezett az idén 30. születésnapját ünneplő Matusz-Vad Zrt. Alapítónk, Matusz Balázs számos díj, valamint üzletipolitikai siker után hátralép vezérigazgató posztjától és a jövőben, mint igazgatótanács-elnök vesz részt cég életében. Utódjával, Simon Bertolddal beszélgettünk, aki már közel két évtizede dolgozik a tulajdonos jobbkezeként.
Simon Bertold neve nem ismeretlen a Matusz csapatában; 17 évig dolgozott a vállalatnál különböző beosztásban, mely idő alatt mélyrehatóan megismerte az élelmiszeripar minden aspektusát. Ez az időszak lehetőséget adott neki arra, hogy széleskörű ismereteket és tapasztalatokat szerezzen, melyek most lehetővé teszik számára, hogy a Matusz Vad Zrt. élén új sikerek felé vezesse a céget. Pozíciójában számos kihívás előtt áll, beleértve az iparág gyors változásait, a fenntarthatóság iránti növekvő igényt és a folyamatos innovációt. Ezen kihívások kezelése mellett azonban új lehetőségek is várnak rá. Vele készült interjúnkban arra törekszünk, hogy betekintést nyújtsunk vezetői filozófiájába, terveibe a Matusz Vad Zrt. élén, és megtudjuk, hogyan látja a vállalat, valamint az élelmiszeripar jövőjét. A beszélgetés során szó esik majd a személyes inspirációról, a vállalati kultúra formálásáról, az iparágban végbemenő változásokról, valamint arról, hogy milyen tanácsokkal szolgál a következő generáció szakembereinek.
Bercely Judit: Milyen újításokat tervezel bevezetni a vállalatnál, hogy előmozdítsd az élelmiszeripari nagykereskedelem fejlődését?
Simon Bertold: Inkább úgy fogalmaznék, hogy miben tudok segíteni a partnereinknek. Mindig egy alapos igényfelmérés szokta megelőzni a tervezésünket. Jól látszik az elmúlt 3-4 évben, hogy a munkaerőhiányra kell reflektálni, úgyhogy folyamatosan erre a problémára keresünk termékeket. Lásd szuvid, panírozott – általunk kényszer kényelmi terméknek hívott termékkör. Ezt kell folyamatosan javítanunk.
BJ: Hogyan integrálod a fenntarthatóságot és etikai szempontokat a vállalat üzleti modelljébe?
SB: Mindenképp fontos megtalálnunk az egyensúlyt a környezetünkkel azért, hogy a jövő generációi a Föld erőforrásait később is használni tudja. Sajnos nálunk az elektromos teherautó nem jöhet szóba a kis terhelhetőség és rakománysúly miatt, de gondolkozunk zöld személyautóban. Ez egyelőre a jövő zenéje, de már most elkezdtünk foglalkozni a lehetőségeinkkel. A csomagolás az valamilyen szinten ágazati probléma, és bármennyire is szeretnénk, nem a Matusz fogja megoldani, hanem maga a termelő oldal.
BJ: Milyen szerepét látod a cégnek abban, hogy formálja és támogassa a modern gasztronómiai igényeket?
A cég ebben mindig élenjáró volt és híresen jó az innovációk területén. Azt gondolom, hogy kettesbe visszakapcsoltunk és erősítettünk. Gondoljunk csak a Friss Hal felvásárlására és a rengeteg saját fejlesztésű termékünkre, legyen az kényelmi termék vagy hiánypótló alapanyag. Terveink szerint 8-10 világkiállításon is részt veszünk, folyamatosan kutatjuk az új trendeket és próbálunk plusz kultúrákat behozni, emellett szeretnénk a prémium gasztronómiában is meghatározóak lenni. Azt gondolom partnereinknek is ez az elvárása a Matusz-Vaddal szemben.
BJ: Milyen jelenlegi piaci trendeket látsz meghatározónak a nagykereskedelem szempontjából, és hogyan tervezi a cég az ezekre való reagálást?
SB: A termékoldalról mindenképp az egészségtudatos étkezés támogatása lehet egy célkitűzése a cég számára. Itt már a vega/vegán formáció két három éve azt gondolom, a csúcsokat döntögeti, de folyamatosan érkeznek hús -vagy éppen sajtpótló termékek. Ebben azt gondolom élenjárunk, tehát a húsoktól kezdve a desszertekig le tudjuk fedni az egész portfóliót. Sajnos ebben a tekintetben a főváros és a vidék között hatalmas szakadék van. Ott nem is szeretnek vele a foglalkozni, a vegetáriánus kínálat még mindig le van tudva a rántott zöldségekkel, mondván nincs rá igény, ráadásul még drága is. Amíg a séf vagy a tulajdonos gazdasági oldalról fogja meg ezt, és valami drága, plusz nagyot is kell belőle adni, akkor az ultradrága lesz. Tehát szerintem vidéken akkor fog az első átütő erő megjönni, amikor ezek a termékek nem lesznek drágábbak, mint az alapvető ellenpárjaik, vagy legalábbis nem annyival, mint most.
BJ: Milyen stratégiát követ a cég a szomszédos piacokon való terjeszkedés és a versenyképesség növelése érdekében?
SB: Abszolút kijelenthető, hogy próbáljuk Magyarországot “átklónozni”, de közben teljesen más a piaci összetételünk. A minőségi vendéglátás a célkitűzésünk, mind Ausztriában, mind Szlovákiában, ahol elsősorban a két nagyváros segít minket, vagyis Pozsony és Bécs. A minőségi vendéglátás mellett Ausztriában a közétkeztetés is érdekes lehet Matusz-Vadnak. Sajnos vagy nem sajnos, teljesen más alapanyag-elvárás van a kinti közétkeztetés felé, mint a hazainak. Ott az az alap, hogy á la cart színvonalat biztosítanak a kórházakban és az óvodákban egyaránt. Jó lenne, ha Magyarország is eljutna erre a szintre. Illetve mindkét országban jól reflektált a cég stratégiailag a kultúrák keveredésére, különös tekintettel a muzulmán megfelelőségre. Jelen pillanatban 35%-os olyan vevő összetételünk van, ami más nemzetiség. Emellett a győri és a budapesti telephelyünkön is igyekszünk modernizálni a munkafolyamatokat, nagy hangsúlyt fektetünk a robotizációra, melyek a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésben jelentenek segítséget.
BJ: Hogyan tervezed formálni a vállalati kultúrát vezérigazgatóként, és milyen értékeket tartasz fontosnak előre mozdítani?
SB: Első körben mindenképp a kommunikációt szeretném javítani. Folyamatos törekvéseink vannak ezzel kapcsolatban, hozzátenném, itt valószínűleg a vezetőségnek kell szintet lépnie. Kiemelt figyelmet szeretnék fordítani az alkalmazottakra, ezt pedig minden téren értem. Azt szeretném, ha éreznék a megbecsülést, valamint kulcskérdésnek tartom a munkavállalók ösztönzését arra vonatkozóan, hogy jó helyen vannak nálunk. Szerintem erre én vagyok az élő példa. A legkisebb embernek is van perspektíva. Én is területi képviselőből lettem vezérigazgató, így tényleg semmi se számít, csak az eredmény és a hozzáállás. Az sem mindegy, hogy mosolygós kollégák vannak a folyosón, vagy szomorú arcok, így szeretnék a jövőben minden dedikált hónapban akár garden party-kat, vagy bármi olyan csapatépítőt, amivel pozitívabbá tudom tenni a hangulatot. Ezen felül az egyéni fejlődésre is nagyobb fókuszt szeretnék helyezni. Gondolok itt tanulmányi szerződésre, mely a kollégák nyelvtanulását támogatja, vagy bármilyen olyan online vagy offline workshoppra, tanfolyamra, ami munkatársak szakmai hozzáértését segíti a hozzá tartozó területen.
BJ: Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
SB: Már két-három éve meghatároztuk a stakeholder preferenciákat. Ebbe az egészben benne van ugye a maga a vevő, akinek az érdeke a top egyes, a tulajdonos, a menedzsment, a dolgozók, valamint természetesen a szakhatóságok. Én azt gondolom, hogy egy jó üzletnek oda kell figyelnie a win-win-re. Mindenkinek vannak elvárásai, ugyanúgy egy szakhatóságnak, egy dolgozónak, a tulajdonosnak vagy a vevőnek. Ezeket kell maximálisra járatni és kielégíteni, a következő években ebben szeretnénk szintet lépni.
