Lehet szeretni és lehet utálni, de a média elképesztő hatást gyakorol a gasztronómia világára is. Valószínűleg ez még a televízióval, a híres tévéséfekkel és főzőversenyekkel kezdődött, de aztán bejött a képbe a social media, a Facebook és főleg a kép-alapú Instagram, és a nézőkből hirtelen alkotók lettek, emberek millió álltak neki kreálni valami finomat és szépet, hogy aztán lefotózzák és kiposztolják.
Mindez azt eredményezte, hogy az ételfotók, gasztrokreációk az Instagram legnépszerűbb ágazata lettek. 2021 februárjában – pedig még nincs is vége a hónapnak – a #food-dal jelölt fotók száma meghaladta a 430 milliót. Ha ezt elosztjuk 25-tel, mert hogy ma 25-e van, akkor az egészen pontosan napi 17 200 000 poszt.
Az étteremtulajdonosok hamar felismerték a közösségi média reklámértékét, és gyönyörű, fotózható ételsorokkal álltak elő, sőt, átszerkesztették a berendezést is, hogy jobb háttért találhassanak a fotózáshoz.
Az Instagram nem csak követi, bemutatja, hanem irányítja is a gasztrokultúrát. Onnan inspirálódhatunk, ha ötleteket keresünk a mai vacsorához, ha nem tudjuk, hol adják a legjobb steaket a városban vagy tanulhatunk új trükköket a tálaláshoz és dizájnhoz.
Láthatjuk, hogy az Instagramon elsősorban a látványra fókuszálnak az emberek, de azért vannak más szempontok is. Egy felmérésből kiderül, hogy a felhasználók 44%-a olyan ételbrandeket követ szívesen, amelyek harmóniában vannak az ő etikai értékrendükkel. Egy effajta kutatásból sok érdekességre lehet fény deríteni, ezen cikk írói arra voltak igazán kíváncsiak, hogy a világszerte használt közösségi médium felhasználói mely nemzetek konyháját és mely ételtípusokat részesítették előnyben.
Ha körülnézünk Európa nagyvárosaiban, láthatjuk, hogy a japán gasztronómia elég népszerű, de azért a közelébe se megy a kínainak, az olasznak vagy a mexikóinak. Viszont, ha rápillantunk az Instagramra, láthatjuk, hogy a #japanesefood jelölés toronymagasan vezet, 15 millió hashtaggel, majdnem egy teljes millióval megelőzve az ezüstérmes olaszt. A dobogó harmadik fokán az indiai konyha áll, 8 millió hashtaggel.
Első látásra hihetetlennek tűnik az eredmény, hiszen sokkal több a kínai vagy olasz étterem, mint a japán, ráadásul otthon sokkal többen készítenek pastát vagy curryt, mint szusit. De itt jön a képbe a tény, hogy az Instagram elsősorban a szemet szolgálja ki, a szépségre hajt, és ez az, amire a japánok mér több száz éve rájöttek. Mármint nem az Instagramra, hanem arra, hogy először mindig a szemünkkel eszünk, és a tálalás, a szépség legalább olyan fontos, mint az íz. Egy szép japán tál étel igazi, gyönyörködnivaló műremek.
Persze, bár egy pizza sem csúnya, az olaszok ezüstérmének számos oka lehet. Először is a pizza és a pasta egészen biztosan a világ öt legkedveltebb étele közé tartozik, nem is csoda, hiszen nagyon finomak. Másodsorban Itália a művészetek hazája, az ottaniak anyatejjel szívják magukba a szépség imádatát, tehát a szép tálalás náluk is kiemelten fontos. A harmadik, nagyon fontos faktor, hogy az olasz egyértelműen a vigaszkaják királya, tehát a róla készült fotó, legyen az bármilyen minőségű, azonnali érzelmi választ vált ki bennünk. És van még egy technikai paraméter is. Az olasz konyha sok piros és zöld összetevőt használ, ezeket nagyon könnyű kiemelni a fotókon, főleg, ha a belegondolunk, hogy az alapanyagok – a liszt, a tészta, rizs – mind világos színűek.
(forrás: chefspencil.com)
