Ezért nem tudunk ellenállni a street foodnak

Imádunk az utcán sétálva megállni egy-egy street food pavilonnál, elcsábulni az illatok nyomán, forró szendvicset szorongatva jó nagyot harapni, és mintha tiltott dolgot tennénk, átadni magunkat az ízek élvezetének. Mindezekért még azt se bánjuk ha sorban kell állnunk, ami amúgy is csak egyre korbácsolja a vágyunk! Na de miért is vonz ennyire minket a street food?

A street food olyan utcán készült étel, mely eredetileg utcai gyors fogyasztásra készült. Olyan kész étel vagy ital, amelyet az utcán vagy más nyilvános helyen, például piacon vásárolhatunk. Eleinte gyakran árulták hordozható élelmiszerbódéból, helyhez kötött vagy guruló büféből. Jellegzetessége, hogy azonnali fogyasztásra szánt ételeket takar. Egyes utcai élelmiszerek, (street food-ok) ételek alapvetően lokális vagy éppen regionális jellegűek. Az adott kultúrához, világrészhez köthetően speciális jellegűek, talán pont ezért is lettek közkedveltek.

Fotó: Flickr

A legtöbb street food besorolása a falatkák és a gyorsételek közé tartozik és jellemzően olcsóbbak, mint az éttermi ételek. Az utcai ételek típusai régiónként és kultúránként eltérőek a világ különböző országaiban. Egy 2007-es tanulmány szerint 2,5 milliárd ember eszik utcai ételt, minden egyes nap. Ez elképesztő nagyságrend és óriási piaci lehetőség. A közepes jövedelmű fogyasztók többsége az utcai élelmiszerek gyors elérhetőségére és olcsó szolgáltatására támaszkodik a napi táplálkozás és munkalehetőség érdekében. Ez a fajta étkezés leginkább a fejlődő országokban jellemző, hiszen teljesen életmódfüggő, ki, mikor, és hogyan táplálkozik.

A street-food karrierje

Három alapvető fontosságú kritériumnak felel meg a street food. Az időtakarékosságnak, az egyszerűségnek és nem mellesleg az elérhető ár-érték aránynak.

Az időtakarékosság: Egyértelműen mint lokális étel, egy gyors, könnyen elérhető és ismert ízeket tükröző stílus. A mindennapokban teljesen jó megoldás lehet a táplálkozásra. Főleg azért, mert a lokálisan elérhető ételek időt spórolnak meg, mely fontos kritérium a modern, rohanó világban. Sok esetben nem szeretünk az étkezésre, illetve az étel beszerzésére sok időt fordítani és ezen társadalmi igényre a válasz nem más, mint a street food. Az ilyen jellegű ételek elterjedésére tehát a válasz- az időtakarékosság.

Fotó: Flickr

Az egyszerűség: A másik titka a street food sikerének: az egyszerűség. Nem kell bajlódni otthon elkészített elemózsiával, nem kell gondolkodni, bevásárolni és elkészíteni az ételt. Arra sincsen gondunk, hogy naponta azon törjük a fejünket, hol és mit fogunk enni. Egyszerűen csak lemegyünk az utcára, kiválasztjuk, amit éppen ízlésünk diktál és szinte azonnal fogyaszthatjuk.

Az ár-érték arány: A gyorsaságon és az egyszerűségen kívül, rendkívül fontos kritérium a mindennapokban, hogy pénztárcakímélő megoldást találjunk a táplálkozásra. Ennek persze a legegyszerűbb megoldása a „menza” vagy más néven az üzemi konyha. Viszont egyértelműen átterelődött ezen megoldások igénybevétele a street food-ra azóta, mióta az „utcán” is jól lakhatunk. Az árak persze fontosak és mindenkinél más a lélektani határ, amit napi szinten táplálkozásra költ, viszont a szerteágazó utcai megoldások, sok esetben olcsó, pénztárcakímélő megoldást is jelentenek.

Sok fajtája a származási régiókon túlra is elterjedt

Mivel alapvetően a street food helyi jellegzetességeken alapuló élelmiszer, ételtípus – rendkívül jellegzetes az, hogy a világ melyik pontján vagyunk. Ettől függetlenül olyannyira a kultúra részévé vált, hogy egyes fajtái túlléptek a lokalitáson, átléptek a határokon és szinte mindenhol fogyasztják már a világban. Ilyenek a hamburger, a gyros, a falafel, pizza, fish & chips, hot-dog, sült krumpli, melegszendvics, gofri, palacsinta. Ide sorolhatjuk a pho és a ramen leveseket is. Ezen úgymond street-food alapokon kívül, már rengeteg féle megoldás létezik. Keverve ezeket, a legújabb trendek szerint például az utcai bbq ételek viszik a prímet.

A streetfood története

Az ókori Görögországban a kis sült halak utcai élelmiszerek voltak, az ásatások során nagyszámú utcai élelmiszerárus bizonyítékát fedezték fel. De az ókori Rómában is széles körben fogyasztották az ilyen utcai ételeket, mivel a bérházakban nem volt sütő vagy kandalló. Gyakorinak számított a csicseriborsó leves kenyérrel és gabonapéppel. Az ókori Kínában az utcai élelmiszer általában a szegényeket szolgálta ki, bár a gazdag lakosok is gyakorta küldték a szolgálókat az utcára ételért. A 14. század végén Kairóban például az emberek nyersbőrből készült piknikkendőket hoztak az utcákra, hogy kiterítsék és ott üljenek, miközben az utcai árusoktól vásárolt báránykebabot, rizst és rántást ettek. A reneszánsz Törökországban sok útkereszteződésben árultak „illatos falat forró húst”, beleértve a nyárson sült csirkét és bárányt, sőt 1502-ben az oszmán Törökország lett az első ország, amely törvényt hozott és szabványosította az utcai ételeket.

Fotó: Flickr

Aztékok
Az azték piactereken italokat árultak, kukoricatésztát töltöttek meg pulykával, nyúllal, béka- és halhússal. Pakoltak bele gyümölcsöt, tojást és még ehető virágokat is. Elterjedt volt és még a mai napig is jellemző utcai étel a világ számos pontján a rovarok kisütése, pörkölése, mely alapvetően roppant egészséges – a fenntarthatóság szempontjából manapság egyre inkább terjed.

Kína
Az utcai ételkultúra Kínában először a Tang-dinasztia idején alakult ki és évezredeken keresztül fejlődött tovább. A street food jelenleg is jelentős szerepet játszik a kínai konyhában, főleg a regionális street food pedig erős érdeklődést vált ki a kulináris turizmus iránt érdeklődőkben. A rament – például – eredetileg kínai bevándorlók vitték Japánba körülbelül 100 évvel ezelőtt, a munkások és a diákok utcai ételeként kezdődött.

Fotó: Flickr

Amerika
Az amerikai gyarmatosításának idejében, az utcai árusok minden osztálynak alacsony áron árultak osztrigát, sült kukoricaszemet, gyümölcsöt és édességeket. Különösen az osztriga volt olcsó és népszerű utcai élelmiszer. 1707-re New Yorkban teljesen betiltották az utcai élelmiszer-árusokat, mivel sok bevándorló és afrikai származású nő abból kereste a kenyerét, hogy a 18. és 19. században utcai élelmiszereket árult Amerikában.

Fotó: Flickr

Magyarország

Hazánkban is van múltja a street food-nak, ha valaki azt hinné, csak a jelenkor vívmánya. Már a 19. század elején az erdélyi street food árusok mézeskalácsot, diót, kukoricával kevert tejszínt, valamint kerámiaedények tetején sütött szalonnát és egyéb húsokat árultak. Jellemző volt a sültburgonya-csíkokból álló sült krumpli.
A street food tehát már régóta a kultúránk része, aminek ugyan úgy folyamatos evolúciója van, mint minden másnak. Számtalan formáját és irányvonalát ismerjük világszerte. Ez az az étkezési megoldás, ami soha nem fog kimenni a divatból.

Szerző: Budafoki Tamás

Fotó: Flickr