A varázslóvilágot idéző kávézó működik Budapest III. kerületében, egy forgalmas főút egyik pincehelyiségében, ahol színváltoztató italok és füstölgő kelyhek fogadják a betérőket. A bűvös ételek és italok mellett különleges programok, játékok, kvízek és kézműves csomagok teszik felejthetetlenné az itt eltöltött időt.
Sőt, az is gyakran előfordul, hogy míg a vendégek falatoznak, egy-egy igazi mágus lép be a kávézóba, hogy elvarázsolja a bent tartózkodókat. A csodás helyet Borbély Brigitta mutatta be, aki a testvérével együtt a Repülő Seprű tulajdonosa.
– Azért nem hívják Harry Potternek a helyet, mert nem szabad használni ezt a nevet?
– Amikor érdeklődtünk, hogy lehetne-e használni a nevet, azt a választ kaptuk, hogy nem, mert nem akarnak ilyen jellegű franchise-t kiadni. De valójában nem is nagyon akartuk ezt, mert nem az volt a célunk, hogy szervezzünk egy Harry Potter fan klubot.
– De ez lett belőle.
– Sokan úgy gondolnak ránk, de mi továbbra is igyekszünk varázslatos miliőt teremteni, és erre helyezni a hangsúlyt. A Harry Potter annyira ismert, hogy aki belépett ide, egyből arra asszociált. Bár minden varázslónak van baglya, de ha a vendégeink meglátnak itt egy ilyen maradat, akkor az biztos, hogy csak Hedvig lehet. Ha pedig egy kígyóval vagy egy sárkánnyal találkoznak, annak is mindjárt a filmbéli megfelelőjét keresik.
– Akik önökhöz járnak, nem is azt mondják, hogy voltam a Repülő Seprűben, hanem azt, hogy a Harry Potter étteremben. Bánja, hogy így alakult?
– Szeretem a Harry Pottert, és nincs vele semmi baj, marketing szempontból előnyösebb. Az emberek azt szeretik, azt keresik. De nagyon remélem, előbb-utóbb minden vendégünk rádöbben, hogy nem csak a legismertebb varázslós történettel való hasonlóságot érdemes keresni, hanem egyszerűen csak bele kell feledkezni ebbe a különleges világba, amit eléjük tárunk.
– Majdnem pontosan két éve nyitottak. Milyen tapasztalatokat szereztek ez idő alatt?
– Ebből a kettőből egyet zárva voltunk a COVID miatt. Másokkal ellentétben mi nem próbálkoztunk a házhoz szállítással, mert azt gondoltunk, hogy nálunk a hely nyújtotta élmény a fontos. Nem vagyunk vendéglátósok, és mi azzal fogtunk ebbe bele, hogy teremtsünk egy varázslatos világot. De tudtuk, hogy fontosak az ételek, mert ha már itt vannak az emberek, akkor egyenek is valami finomat, de egyszerűt. Azért nem akartunk házhoz szállítani, mert mi nem abban vagyunk jók, hogy nálunk van a legfinomabb leves, hamburger vagy szendvics, hanem itt a hangulat a különleges.
– Viszont itt van a legjobb nevük az ételeknek, mint például Lágyálom, Éhséghurok vagy Vérfarkasok réme. Ezek saját találmányok?
– Saját nevek, de persze, összecsengenek a Harry Potterrel, mert kénytelenek voltunk ebbe az irányba elmenni. Ahogy mondtam, én magam is gyerekkorom óta szeretem Harry Pottert, mert elbűvöl az a világ, és jó azt hinni, hogy ilyen is létezik. De már a gyerekeim nem rajonganak érte.
– Hogy érzi, sikerült kitanulni a vendéglátós szakmát ez alatt a szűk két év alatt?
– Nem tudom, hogy ki lehet-e tanulni, az viszont biztos, hogy nagyon sokat fejlődtünk. Két héttel a nyitás után hirtelen rengeteg vendégünk lett, hála Istennek. Viszont a felszolgálók egy papírfecnivel járkáltak, és azt se tudtunk, hogy hány ember kell a kiszolgáláshoz. Hetek alatt kellett számítógépes rendszereket keresni, vagy olyan gépeket venni, amelyekkel fel lehet gyorsítani a munkát a konyhában.
– Mindezt nem a nyitás előtt kellett volna megtenni?
– De nem gondoltuk előre, hogy ekkora tömeg lesz.
– Mivel foglalkoztak előtte?
– Irodatechnikával és digitális nyomtatókkal foglalkozunk már húsz éve, amit édesapánktól örököltünk. Nagyjából 2017-ben éreztük azt, hogy ezen a piacon elértünk mindent, amit Magyarországon lehetett. A nyomdaipari értékesítés nem túlzottan kreatív terület, viszonylag kicsi piac, nem túl gyakran változó szereplőkkel, úgyhogy keresni kezdünk valamit, amiben kiteljesedhetünk. Aztán egyszer csak megláttuk a hirdetést erről a helyiségről, ahol vagy tíz éve nem működött semmi. El lehet képzelni, hogy nézett ki, az öcsém mondta is, amikor elindult lefelé itt a lépcsőn, hogy ő nem jön tovább. Én viszont valahogy éreztem , hogy mit lehet kihozni ebből a romhalmazból.
– Ki a célcsoport? A gyerekek?
– Mivel nekem is van családom, pontosan tudom, hogy milyen igénye van egy családnak. Nem jó, amikor a nagyobbacska gyerekeim húzzák a kezemet, hogy menjünk már, mert nincs itt semmi. Én magam is gyorsan belapátolom az ételt, aztán megyünk tovább. Olyan helyet akartam nyitni, ahol az étkezés közben történik valami. Például ide bármikor beléphet egy varázsló, és előállhat egy varázslatos helyzet. Ehhez készülnek az italok, mint például a Fekete tó vize, a Nem ártó szurok szándék, vagy a RUMba professzor télűzője, amiket igyekeztünk a lehető legkülölegesebbre, varázslatosra és meglepőre csinálni.
– Milyen a chéf, és milyenek az ételei?
– Nincs chéfünk. A saját, otthoni receptjeinkkel indultunk el, mert pontosan tudtam, hogy mit szeretnek az én gyerekeim, és mit a vendégek. Persze, tartottunk kóstolókat is a kollégákkal, hogy ne csak egy ízlés határozza meg az egyébként házias konyhánkat. A leveseink és a salátáink kivételével szinte minden félkészen érkezik, és ezeket bolondítjuk meg a saját marinált kápia paprikánkkal, hagymalekvárunkkal, szószainkkal, önteteinkkel. Minden ételünk egyszerű, finom és jó minőségű.
– A Matusz-Vadot hogyan ismerték meg?
– Az egyik kolléganőm férje chéfként dolgozik egy elegáns budapesti szállodában, és ő ajánlotta, mint jó és megbízható szállítót. Padlizsánkrémet, pulled porkot és beefet, süteményeket, bolognai tésztát és szószt, valamit fagyasztott bagettet, fagyasztott zöldségeket és gyümölcsöket, tortillat szoktunk rendelni.
– A lehető legrosszabbkor fogtak bele ebbe az üzletbe. Hogy élték túl a kötelező bezárások időszakát?
– Először három hónapra zártunk be, és akkor azt hittük, hogy gyorsan túl leszünk a COVID-on. Az még így is nagyon rossz volt, hogy abból a hatalmas kezdeti lendületből egyszer csak le kellett fékezni. Nyáron összeszedtük magunkat, de a következő leállás, ami novembertől májusig tartott, igazán nagy megpróbáltatás volt. A járványt a másik vállalkozásunk is megsínylette, és a tartalékokból kellett fenntartani magunkat.
– A dolgozókat el kellett küldeni?
– Nem mondtunk fel senkinek, de sokan elhagyták a vendéglátós pályát a lezárások végére. Eleinte csak négy napot voltunk nyitva egy héten, és nemrég térünk át az öt napra. Fiatalokkal dolgozunk, akiknek fel kell készülniük a pörgésre, és akiktől elvárjuk, hogy ismerjék a varázslók világát is. Nekik vagy van másik munkájuk is, vagy egyetemre, főiskolára járnak. Amikor újra megnyithattunk, azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokan eltűntek a mi volt munkatársaink közül is. Nehéz megfelelő embert találni, pedig úgy gondolom, hogy jól lehet nálunk keresni, igaz, sokat is kell dolgozni.
– Ha ételt nem is, de ajándékokat, játékokat lehet rendelni önöktől.
– Igen, ezt hozta a lezárás. Itt ültünk, nem tudtunk mit csinálni, és akkor találtuk ki, hogy legyen egy webshopunk. Elkezdtünk olyan csomagokat összeállítani, amelyekkel bájitalokat lehet otthon keverni. A felnőtt koktéloknak nem csak a receptjét küldjük el, hanem az alkohol kivételével minden kelléket is. Kémcsövek, pipetták, alapporok, minden, ami tartós és becsomagolható. Az igen népszerű színváltós limonádét pedig elsősorban a gyerekeknek ajánljuk, amit így ők maguk is el tudnak készíteni a barátaiknak. Ebben a csomagban egyébként olyan kvízek és más játékok is vannak, amelyek ránk emlékeztetik őket. Karácsonykor, mint minden más webshopban, nálunk is nagy volt a forgalom. A varázspálca el is fogyott, és most nem rendelhető.
– Ha ilyen nagy az érdeklődés, akkor miért nem bővülnek?
– Szeretnénk bővülni, mert nagyon sok ötletünk van, csak a COVID erősen visszafogott bennünket is. Ha bármi újdonságot hozunk, mint például ez a harapós könyv, akkor egyszerűen már nem tudjuk hova tenni. Ennek egyelőre a sarokban lesz a helye, aztán majd rakjuk innen oda. Rengeteg új dolog van a fejemben, és egyelőre azokat keresem, akik ezeket képesek elkészíteni. Annyit elárulhatok, hogy szeretném még varázslatosabbá és interaktívabbá tenni a fogyasztást és az itt eltöltött időt.
