Hogy lehet, hogy az idén is világelsőként végzett diéta nem is valódi diéta? A mediterrán étkezésről még mindig van mit tanulnunk.
A mediterrán diéta már jó pár éve az egyik kedvenc az ideálisnak tartott étrendek rengetegében.
Magyarországon is jól csengő, hiszen a korábbi diétás próbálkozások kudarcai után ki ne élénkülne fel az olasz, spanyol, francia és portugál konyhára gondolva? A mediterrán diétával még olyanok is szimpatizálnak, akik nem vonzódnak a szélsőséges étrendekhez, hiszen az egyik legélhetőbb alternatívát nyújtja – az egészséges élet és garantált jó alak, ideális testsúly ígéretével. Miért megtévesztő mégis diétaként hivatkozni rá?
A U.S. News and World Report ‘Health’, vagyis egészség kategóriájában a 2023-as diétatoplistán immár hatodik éve a mediterrán diéta végzett az élen.
Egy profi ranglista
Először is azt le kell szögeznünk, hogy a U.S. News and World Report nem afféle random toplista, amelyet hasraütés alapján állítanak össze a lap munkatársai. Beszámolójuk szerint mélyen beleásták magukat az orvosi folyóiratokban megjelenő, akár több évtizeden át zajló kutatásokból születő tanulmányokba, valamint a kormányzat egészségügyet és a lakosság táplálkozási, fogyasztói szokásait vizsgáló jelentéseibe.
Ezután egy Amerika-szerte elismert szakértőkből – köztük orvosokból, táplálkozási szakemberekből és epidemiológusokból – álló testület tagjait kérték fel, hogy válaszoljanak a 40 kérdésből összeállított felmérésükre. Így alakították ki a különböző diéták önálló profilját, körüljárva ezek elméletét és gyakorlatát, tápanyagbeviteli jellemzőit és a többi.
A következő fordulóban további 33 szakembert kértek fel, köztük táplálkozással, élelmiszer-pszichológiával és krónikus betegségek kezelésével foglalkozó szakértőket, hogy vizsgálják meg a diéták profiljait, mielőtt megszületne a végső lista.
6 éve bajnok a mediterrán diéta
A válasz egyszerű: a modern kutatások eredményei mind azt bizonyítják, hogy a Mediterráneumban ősidők óta az alábbi elvek mentén táplálkozó lakosság immár évezredek óta ösztönösen is „jól” eszik.
A U.S. News and World Report beszámolója szerint „az évek óta tartó kutatások és azok eredménye alapján hihetetlenül jót tesz az általános közérzetnek, ha elsősorban növényi alapú élelmiszereket, vagyis a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk. Mindemellett teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat, tenger gyümölcseit, sovány baromfihúst, tengeri halakat és az extraszűz olívaolajból származó telítetlen zsírokat.”
Ne menjünk el azonban egy megjegyzés mellett, miszerint a mediterrán „diéta” nem csupán egy étrend, hanem egy teljes életmódot jelent milliók számára világszerte.
Nem is annyira mediterrán?
Könnyen felismerhető, hogy nem az a lényeg, hogy kifejezetten az Olaszországban vagy Spanyolországban megtermett finomságokat próbáljuk meg a világ messzi tájairól beszerezni – mondván, nincs mediterrán diéta mediterrán alapanyagok nélkül. Sőt, ez igazából a mediterrán étkezés kisebb félreértése.
„Mára rengetegen, a világ különböző kultúráiból származó emberek tették magukévá ezt az étkezési módot” – folytatta a U.S. News and World Report. „Ők egyszerűen csak másfajta zöldségeket, tenger gyümölcseit és fűszereket használnak” – utalt a szerkesztőség arra, hogy a helyben megtermő és elállítható élelmiszerekre érdemes koncentrálni.
„Végül is az számít, hogy sok friss, tápanyagban gazdag élelmiszert fogyasztanak rendszeresen. A mediterrán étrend inkább a minőségre, mint egyetlen tápanyagra vagy élelmiszercsoportra összpontosít” – fogalmazta meg a U.S. News and World Report. Erről eszünkbe juthat a magyar Felelős Gasztrohősök kampánya, akik a világszerte hihetetlenül népszerű superfoodok témájában indítottak kampányt néhány éve.
Az üzenetük lényege az volt, hogy a sok ezer kilométerről, óriási karbonlábnyommal szállított élelmiszerek – mint a chiamag, quinoa vagy gojibogyó – helyett itt az ideje újra felfedeznünk olyan itthon megtermő kincseket.
Ilyen a szintén kiváló tápértékekkel bíró lenmag, a quinoa mellett úgyszintén gluténmentes hajdina, köles vagy a gojihoz hasonlóan ugyancsak C-vitaminbomba csipkebogyó.
Az egyik tanulság tehát az, hogy a filozófiát, az alapokat kellene megtanulnunk. Ez alapján a saját lokális és nemzeti konyháinkat volna szükséges felépíteni rossz minőségű, feldolgozott élelmiszerek és junk foodok fogyasztása helyett egészségesen.
És amiről tilos megfeledkezni, hogy a mediterrán életmód egyben életszemlélet is. Tőlünk délebbre bevett szokás, hogy az étkezést nem kísérheti lelkifurdalás. Az étkezés a családok és az egész társadalom kohéziós erejét adja, ami talán mindennél fontosabb napjainkban. Az asztalhoz ülni pedig mindennapi szentség, amit a legnagyobb nehézségek között is igyekeznek megadni maguknak a mediterrán népek.
