Nem csak az ételek tekintetében éli virágkorát a sharing concept. Egyre több étterem buzdít arra, hogy ne csak jó barátokkal osszuk meg kulináris élményeiket éttermekben, hanem tudatosan idegenekkel is, melynek többféle előnye is lehet. Tudj meg mindent az osztott asztal tredjéről!
Az élvezet azt jelenti, hogy időt szánunk arra, hogy tudatosan érzékeljünk és fogadjunk be bizonyos dolgokat, legyen az utazás, étkezés vagy csak egy lusta vasárnap. Azonban még élvezetesebbé válik, ha ezt a pillanatot másokkal oszthatjuk meg ahelyett, hogy egyedül élnénk át. Ahogy a mondás tartja, a boldogság az egyetlen dolog, amiből több lesz, ha megosztjuk. Valószínűleg korunk legelőrelátóbb séfje, Ferran Adria is erre épít, amikor azt mondta: „A világ legnagyobb közösségi hálója nem a Facebook, hanem az étel és az ital.”
FINE DINING, MINT KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY
Ezt a trendet erősíti a Mallorca-i Brut étterem is. Az argentin szakács, Edu Martínez az osztott asztal koncepciója mellett szokatlan berendezést is választott. Ebben a fine dining étteremben ugyanis csak a bárpultnál lehet helyet foglalni. A Brut-ben 16 hely van – és nem mindig választhatod ki, ki ül melletted. Itt az intim beszélgetések talán nem olyan könnyen folytathatók, mint máshol, és gasztronómiai élmény már nem egy privát élmény, hanem közösségi. Olyannyira, hogy a nyitott konyha köszönhetően nem csak az étkezésbe, de az elkészítésbe is bevonják a vendéget, így az étterembe való látogatás teljes körű közösségi eseménnyé válik.
A Chef’s Table At Brooklyn Fare nevű, New York-i fine dining étterem is a bárpultformájú osztott asztal mellett döntött. A Brut-tal ellentétben az étteremben néhány különálló asztal is található; azonban a valódi akció a hatalmas bárpultnál zajlik. Az osztrák Max Natmessnig és a holland Marco Prins által megőrzött eredeti, osztott bárpult koncepciója szintén belátást nyújt a nyitott konyhára, lehetővé teszi, hogy majdnem húsz vendég osztjaa meg mind a bárpultnál lévő helyeket, mind a kulináris élvezeteket.
Vajon elér minket a svájci hullám?
Az Egyesült Államok nyugati partján, Walter és Margarita Manzke valósították meg a közösségi asztal koncepcióját. A République egy történelmi téglából épült épületben található, amelyet 1928-ban nem más, mint Charlie Chaplin építtetett. Egy kávézó hosszú, osztott faasztalokkal, amelynek hangulata inkább emlékeztet egy középkori lovagteremre, mint egy tipikus kávéházra. Míg a vacsorát a mellette lévő étterem privát asztalainál szolgálják fel, addig napközben a kávézó önkiszolgáló; a vendégek ezután egyik osztott asztalnál foglalnak helyet, ahol senki nem tart az “idegen” kontaktustól. A kávézó koncepciója nagyon népszerű, a vendégek gyakran hosszú sorokban várnak, különösen a reggeli kínálatért.
Azonban a ‘m-eating table’ elnevezést kapó koncepció azt is bizonyítja, hogy az osztott asztalok népszerűsége nem csak egy tiszavirág életű trend az excentrikus vagy extravagáns felsőosztály számára, ugyanis van egy társadalmi eleme is. Egy Svájcban indult projektben a részt vevő éttermek egy nagy asztalt állítanak fel, amelyet m-eating table-ként jelölnek, jelezve, hogy ez egy osztott asztal. A vendégeket ezután megkérdezik, hogy szeretnének-e a közösségi asztalnál ülni, de természetesen van lehetőség az önállóra is. Ha pedig valaki az előbbit választja, számos oka lehet. Egyesek egyszerűen nem akarnak egyedül ülni, mások élvezik a kapcsolatépítés lehetőségét, és vannak, akik ilyen módon új barátokat szerezhetnek egy idegen városban. A siker pedig magáért beszél: Svájcban már tíz város szerepel több mint húsz étteremmel a m-eating table listáján.
DIVATBAN A MEGOSZTÁS
Ha félretesszük a fine dining étkezést gyorsan rájöhetünk, hogy ez a fajta étkezés nem újkeletű. Gyorséttermekben, sátrakban, ételudvarokban vagy sörkertekben az osztott asztalok már régóta elfogadottnak számítanak. Sőt, az emberek más területeken is egyre több dolgot osztanak meg másokkal például autómegosztás vagy lakásbérlés formájában.
Újdonság azonban, hogy az emberek tudatosan keresik az osztozkodás lehetőségét. Ahogy a német trendkutató, Pierre Nierhaus magyarázza a Gastro Trend Report 2022/23-ban, a közösségre, kapcsolatokra és kapcsolódásokra való igény „…ősi. Az emberek mindig is összegyűltek családjukkal, barátaikkal és vendégeikkel, hogy megosszák az étkezés élményét. Ez máig igaz maradt.” Nierhaus szerint az étel és ital a társadalom „ragasztója”.
Az osztott ASZTAL koncepció ELŐNYEI
Különösen a koronavírus okozta számos zárlat, korlátozás, valamint társadalmi elszigeteltség után az emberek szó szerint éheztek a kapcsolatokra, hogy összejöjjenek és interakcióba lépjenek másokkal. Az étteremtulajdonosok számára is előnyös az osztott asztalok használata – különösen ilyen változékony időkben. Egyrészt növelik az ülőhelyek számát; a hosszú asztalok vagy az egy étkezésre használt bár között nem szükséges helyet hagyni, amik között máskülönben személyzetnek kell sasszéznia. Másrészt a nagyobb létszámú csoportokat is könnyebben le lehet ültetni, anélkül, hogy bármilyen változtatást kellene eszközölni. Az a tény pedig, hogy az osztott asztalokkal rendelkező éttermekben általában rövidebb a várakozási idő, mint azokban, amelyek nem rendelkeznek ezzel a koncepcióval, valószínűleg a vendégeket is örömmel tölti el.
Bár itthon egyelőre kevésbé elterjedt ez a trend, azért már láthatunk rá jó pár példát. A fine dining vonalán ilyen Rácz Jenő Roumor-ja, ázsiai éttermekből az Arany János utcában található Quí vagy Keve Marci harmadik, nemrégiben nyitott 101 NEO névre hallgató étterme, az olasz konyhát képviselő Vapiano lánc éttermeiben pedig több, mint 10 éve vannak jelen a hatalmas közösségi asztalok.
