A globális felmelegedés folyamatosan változtatja meg az életünket. Nem csak a forrósághoz kell alkalmazkodnunk, hanem olyan alapvető dolgokra is kihatással lesz, mint a táplálkozás. Az emberiséget jelenleg az állattenyésztés, a földművelés, és a halászat látja el elegendő élelemmel. Ezen ágazatok működtetése azonban egyre kevésbé fenntartható.
Mi a probléma?
A gazdálkodás nem csak töménytelen mennyiségű károsanyag-kibocsátással jár, hanem óriási termőföldterületeket igényelnek. Ezekből a klímaváltozás hatására egyre kevesebb áll rendelkezésre a bolygón. A tengerek és az óceánok még egy ideig elláthatnak minket, de hosszútávon nem lehet. A vizek egyre inkább szennyezettek, és a túlzott mértékű halászat hatására a halak mennyisége is drámaian csökken. Ezen tények figyelembevételével komolyan el kell gondolkodni az élelmezésen, mivel mindeközben az emberi populáció növekszik. Oly mértékű népességnövekedés megy végbe, melyet a Föld képtelen ellátni. Könnyen előfordulhat, hogy az eddig megszokott táplálékaink, mint például a marhahúsos szendvics, vagy egy egyszerű virsli, luxuscikké válhatnak.
Muszáj lesz alternatívákat keresni
Ki kell találnunk, hogy a jövőben mivel pótolhatjuk a húsokat és a zöldségeket. Olyan tápanyagforrásokat kell keresni, amiből hosszútávon elégséges mennyiség áll rendelkezésre, valamint azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket az emberi tevékenység ne érintse. A lényeg, hogy a jövőben az emberiség 98%-nak elérhető alapanyagok, élelmiszerek teljesen mások lesznek, mint amihez több ezer éven át hozzászoktunk. Nem csak globális klímaváltozás, hanem táplálkozásváltozás is be fog következni. Más lesz az étel.
Mit fogunk enni?
A legkézenfekvőbb lehet a babok és a hüvelyesek felhasználása, mint a jövő táplálékai. Amellett, hogy olcsók, magas fehérje- és B-vitamin-tartalommal rendelkeznek. Képesek a különböző környezethez alkalmazkodni, az óceánparttól kezdve a hegyek lejtőjén át szinte bárhol megterem, vagyis nagy valószínűséggel rengeteg babot fogunk enni nemsokára.
Bogármenü
A rovarok tartása sokkal kevesebb területet igényel, mint a haszonállatoké, és teljes értékű fehérjeforrások. Mindezek mellet természetromboló hatásuk is jóval kevesebb. A szarvasmarhákhoz képest sokkal elenyészőbb a metángáz-kibocsátásuk, tömegesen rendelkezésre állnak, és könnyedén tenyészthetőek. Szöcske, tücsök, lisztkukac, ez lehet a megoldás. Meglepő adat, hogy egy szöcske 100 grammonként 12–30 gramm fehérjét tartalmaz, egy átlagos szarvasmarha pedig 19–28 grammot.
Az ízeltlábúak fogyasztása alapvetően nem újkeletű dolog, hiszen vannak olyan földrészek, társadalmak, ahol ez már régóta bevett szokás. Nagyjából 120-150 országban maradt fenn az entomofágia, azaz a rovarevés. Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerika számos országában sütve, főzve, vagy nyersen alapvető táplálékok. Ezen élőlények fogyasztása tehát csak kulturális problematikát vet fel, hiszen nálunk, Európában egyáltalán nem dívik, sőt, kifejezetten taszító is lehet. Márpedig előbb-utóbb rá fogunk fanyalodni, ha éhesek leszünk.
A világon megközelítőleg 1400 rovarfajt fogyasztanak. Ezek közül, mint mindennapi élelmiszer, legalább 500 fajtáról beszélhetünk. Mexikóban például nem meglepő, ha egy étterem étlapján rovarfogás található, sőt, vannak olyan különlegességek is, amik szinte aranyárban kaphatóak. Abban biztosak lehetünk, hogy eljön az az idő, amikor a grillezett tücsök természetes lesz egy kerti partin.
Alga étel
Fogyasztásuk ugyancsak nem újkeletű. Kiváló tápanyagforrás, mivel magnéziumot, káliumot, vasat, D-vitamint, aminosavakat és rostokat is tartalmaz. A Föld vízkészletének csak 16%-a édesvíz, viszont számos algafaj jól megél a sós vízben is. Tenger és óceán még bőséggel áll rendelkezésünkre, így könnyedén tenyészthetőek, méghozzá nagy mennyiségben. Az algatenyésztés talán az egyik legkörnyezetbarátabb, és a fenntarthatóságot segítő ágazattá válhat.
Medúza étel
A tenger élővilága fogyóban van, viszont a mértéktelen halászat miatt pont az ő táplálékuk tud elszaporodni. Ilyen a medúza is. Létszámuk iszonyatos növekedésnek indult, és bár furcsán hangzik, hogy olyat együnk, aminek 90%-a víz, valójában a medúzák fehérjében, vasban, gazdagok. A kutatók már évekkel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan megoldást, mely során a chips-hez hasonló élelmiszert tudnak belőlük gyártani.
Szintetikus hús
Már létezik, de még nem forrta ki magát a technológia. 2013-ban hoztak létre először laboratóriumi húst. A lényege, hogy a laboratóriumban a haszonállatok hússejtjeit addig tenyésztik, míg nem lesz belőle megfelelő méretű húsdarab.#
