Története a régidőkbe nyúlik vissza, kapocs a bécsi kávéházak, a keleti tájak, és az osztrák hütték között. Egy azonban bizonyos, népszerűsége töretlen Európában, sőt…
Több megjelenési formája is akad, hiszen egyszerűsége a nagyszerűsége is egyben. Már régóta a bécsi kávéházak egyik kedvenc süteménye, amit egytől egyig mindenki szeret. Fogyasztják kávé mellé, teához, de csak úgy habzsolják magában is. Kedvenc süteménye az alpesi hüttéknek, hiszen a sípályákon megpihenve nincs is jobb, mint egy finom csokis élmény.
Mi a Mohr im Hemd
Teljesen egyszerű sütemény, amit csokoládéból, kenyérmorzsából, cukorból, tojássárgájából, mandulából és néhol vörösbor hozzáadásával készítenek. Tulajdonképpen csokoládés felfújtnak is lehet titulálni, ami a sötét csokoládéról és a fehér tejszínhabról kapta jellegzetes nevét. Általában kúpos alakja van, de számtalan megjelenési formában készítik már világszerte. Miután kisült a tészta, legtöbbször forró csokoládéval vonják be, és a tetejére tejszínhabbal díszítést helyeznek.
A Mohr eredete
A Mohr egy elavult német kifejezés, a sötét bőrű emberekre mondják. Ebből adódóan az eredete is egyértelműnek látszik. A Mohr im Hemd-et egy osztrák cukrászda, a Jacques Torres csokoládé mestere találta fel, legalább is az ő állítása szerint.
Viszont Jean-Georges Vongerichten ezt folyamatosan cáfolja, mivel szerinte meg ő alkotta meg elsőnek. Állítása szerint a véletlen műve volt, mikor idő előtt kivett a sütőből egy piskótát, még elkészülte végső stádiumában. Ekkor vette észre, hogy a piskóta belseje, még folyós volt. Ez megtetszett neki, és innentől kezdve tudatosan készítette. A sütemény általános neve azóta pedig Láva Cake, amit a világ minden pontján árulnak.
Bizonyos források szerint Verdi Otello című operájának 1888-as bécsi operaházi bemutatója ihlette meg az édesség megszületését. A bemutató alkalmával valami teljesen egyedit, különlegeset szerettek volna a cukrászok létrehozni. A szimbolisztika így egyértelmű. Otelló maga a csokival burkolt meleg sütemény, a fehér inget pedig a tálaláskor a tetejére kerülő tejszínhab jelenti. „Mohr im Hemd”, vagyis a „mór ingben” Ausztriában és Bajorországban természetesen egész évben kapható, az éttermek palettájáról nem hiányozhat. Az ünnepek – legfőképpen a karácsonyi szezon – kedvelt süteménye lett. Sok esetben vaníliafagylalttal is készítik, és a tetejére még díszítésnek gyümölcsöket is szoktak tenni. Leginkább epret vagy almát használnak.
A sütemény emberjogi vitákat is kirobbantott
Bár roppant népszerű süteménynek számít, mégis a 21. században emberjogi viták bontakoztak ki körülötte. Az elnevezéséből adódó viták 2011-ben kezdődtek. A Wien Museum időszaki kiállítást rendezett Angelo Solimanról, aki a bécsi udvarban szolgált az 1720 körüli években. Az elmondások alapján, még gyermekkorában rabolták el hazájából, Afrikából. Így tehát Angelo rabszolgaként élte az életét. 1750-es években a Liechtenstein hercegnek ajándékozták, ahol élete végéig szolgált. A történetben az a megdöbbentő, ami ezek után következett. Mivel bőre színe nem volt általános, ezért halála után kitömték a testét, és a Természettudományi Múzeumba vitrinbe helyezték. Ezt nagyon sokan sérelmezték és embertelennek tartották. SOS Mitmensch emberjogi szervezet felhívást tett közzé az ügyben, és nyomást gyakorolt a különféle szervezetekre, így a Mohr im Hemd név megváltoztatására is. Ekkor történt, hogy a sütemény nevét Othello im Hemd névre változtatták. #
