Az édesszájúság netovábbja, a kegyes élvezetek kuriózuma és a magyarországi kultúra része. A tésztacsoda.
Nem kétséges, hogy vannak olyan ételek, amik mindenki fantáziáját megmozgatják! Ezek közé tartozik az a „tésztásosságosság”, mely számtalan formában hódította meg a világot. A szó hallatán mindenkinek érzések, élmények, a múlt kegyes ízes pillanatai jutnak eszébe, amikor nagymamája „csak úgy” elé tette a lekváros, túrós, kakaós palacsintát, és nem gondolva arra, hogy mennyi munkája volt vele – mi csak faltuk élvezettel.
Fotó: Pixabay
Mi az az étel, amely mindenkinek jelent valamit
A palacsinta! Folyékony tésztából készített, serpenyőben mindkét oldalán megsütött, tésztája ízesítése szerint édes vagy sós étel. Összetevői aszerint különbözőek, hogy melyik országban készítik. Alapvetően liszt, tojás, só és/vagy cukor, valamint víz, szódavíz és tej felhasználásával készített folyékony tészta, melyet serpenyőben vékonyan kiöntve megsütnek. Általában valamilyen töltelék kerül rá, négyrét hajtják, vagy feltekerik, esetleg tortaformát készítenek belőle és ilyenkor szeletelve tálalják. Világszerte ismerik és odaadással fogyasztják, mert egyszerűen ellenállhatatlan finomság.
Fotó: Pixabay
Palacsintatörténelem
A palacsinta eredete a római korból származik, neve latinul placenta volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Összetétele liszt, víz és kevéske só volt, és nem is kell más! Már évszázadok óta készítik világszerte, megannyi változatban, ízben – azt is mondhatjuk, hogy egy alapvető, mindenki által ismert étel.
Az amerikai változat
Ahogyan mindenhol a világban a maga „tökéletességében” elterjedt a palacsinta, úgy Amerikában is alapvető táplálékforrássá vált. Minden népnek megvan a maga palacsintája, ez alól az amerikaiak sem kivételek. A magyar palacsinta (és általában az európai) tányérnyi méretű, vékony és töltve, feltekerve fogyasztjuk, az amerikai palacsinta sokkal kisebb és sokkal vastagabb tésztát jelent. Nagy általánosságban a vastag tésztához mindenféle édes szószokat tesznek hozzá, de náluk a lényeg az édes szón alapszik. Amerikában egyszerűen imádják a kultúrájuk által megalkotott palacsintát, melyet igazából a nap bármely szakában fogyasztanak.
Fotó: Pixabay
Az amerikai palacsinta egyszerűsége
Az amerikaiak a palacsinta tésztájához sütőport és szódabikarbónát tesznek, ezáltal a palacsinta habkönnyű, de vastagabb lesz. Eltérően az európai szokásoktól, általában nem göngyölik fel, nem töltik, hanem különféle öntetekkel „nemesítik”. Mivel a vastag tészta és a hozzáadott plusz ízek repertoárja elég széles, ezért népeledelnek is számít. Laktató és kalóriadús – ennek okán, bár nyilván a saláták egészségesebbek, mégis rengetegen kezdik ezzel a napot.
Hogyan kell enni az amerikai palacsintát
Általában vajjal és valamilyen édes öntettel eszik. A vastagságát a hozzáadott sütőpor adja meg. Ettől a tészta lágy, foszlós állagot kap, kellemes puhasággal már magában is ínycsiklandozó. Bár a nap minden szakaszában előszeretettel fogyasztják és a gyorséttermek elengedhetetlen kelléke, leginkább reggeli fogásként habzsolják. Óriási előnye, hogy ha elkészítjük és hűtőbe tesszük, akár másnap is ugyanazt az élményt tudja nyújtani, mint frissen, ez által nem csak finom, hanem frappáns, bármikor nagyobb erőfeszítés nélkül elkészíthető reggeli kellék.
Fotó: Pixabay
Mit tegyünk az amerikai palacsintára
Ez elég egyszerű! Szinte bármit! Általános a tálaláskor a nagyon édes öntetek használata. Az Amerikában jellegzetes juharszirup az elsődleges, de használnak még áfonyaszirupot, bogyós gyümölcsöket, csokoládéöntetet, nutellát. Az édes ízesítők mellett, vagy éppen azok mellé, ropogós bacont sütnek hozzá. Így aztán az amerikai palacsinta az amerikai kultúrában a reggelik királyává avanzsált.
Hazánkban is elterjedt
Mivel a palacsinta a világ minden részén megtalálható, Magyarországon is az egyik legkedveltebb étel. Fogyasztjuk édesen, sósan, zöldséggel, húsokkal, túróval, lekvárral, de egyre inkább begyűrűzik hozzánk az amerikai változat is. Amit leginkább átvettünk, az a vastag tészta és a rétegezés. Nem kétséges, hogy az utóbbi 15 évben egyre inkább elterjedőben van ez a változat, mellyel egészen jól, tele hassal indíthatjuk a napot.
Fotó: Pixabay
