Néha az őrült ötletek valóban veszélyesek, de előfordul, hogy nagy kasszasikert hoznak. A hőlégballonos étterem megélte a poklot és a mennyet egyaránt.
Angélique Schmeinck mesterszakács 25 éves éttermi tapasztalata, köztük a Michelin – csillagos, de Kromme Dissel vezetése mellet úgy döntött, megvalósítja következő álmát is. Egy hőlégballonos kis konyhát képzelt el, amit alapos tervezés és korszerű berendezés követett, végül meg is nyitott. Azóta sok-sok vendég járt és evett már nála fent a felhők között.
Nem csak ész, de bátorság is kellett hozzá
Schmeinck 2003-ban meglátott egy hőlégballont, és arra jött rá, hogy „a hőlégballon valójában egy hatalmas forró sütő, ha azt jól használjuk!” A lehetőség, hogy a semmiből saját éttermet építsen, teljes mértékben rabul ejtette. Azonnal segítségül hívott egy hőlégballonos szakértő céget és megmutatta nekik tervrajzát, hogy is képzeli el a ballonban vagy ballonon való sütést. Két héttel később már egy halakkal és csirkével teli, óriás sütőzacskót szereltek fel a léggömb koronájára. A léggömb alján lévő láng 90 Celsius-fokra képes felmelegedni, ami bizonyos alapanyagoknál köztudottan elegendő egy lassú sütéshez A terv az volt, hogy mialatt repülnek, ez a láng alulról melegít, főzi és süti is meg a légballon tetején zacskóban lévő halakat, csirkéket. Elkövetkezett a próba napja és amikor a léggömb másfél órát volt fent a levegőben, majd leszállt, Schmeinck levette a halat és a csirkét és pont az az eredmény fogadta, amire számított. „Könnyek szöktek a szemembe, amikor láttam, hogy tökéletesen megsültek az alapanyagok”– mondta.
Bekövetkezett, amitől mindenki félt
A hőlégballonos éttermet azonban nem Schmeinck próbálta ki először. Salomon August Andrée svéd felfedező, 1896 nyarán arra készült, hogy hőlégballonon keresztül elérje az Északi-sarkot. Felszerelése között szerepelt a léggömb kosara alá süllyesztett, egyedi készítésű tűzhely is, hogy közben főzni tudjanak. Ezt a főzési alkalmatosságot egy zsinórral gyújtottak meg, ami azért volt fontos, hogy elkerüljék annak a veszélyét, hogy túl közel legyen a tűz a ballon gázához. A módszer azonban így is életveszélyes volt, hiszen ennek következtében Andrée és csapata lezuhantak és az Északi-sarkon vesztették életüket.
A hőlégballonos étteremnek 100 évet kellett várnia ahhoz, hogy kitalálják a helyes működési elvét és újra bizalmat szerezzenek neki.
Hogy működik ma a hőlégballon-étteremben?
Schmeinck úgy állítja össze a menüt, hogy azokat a rendelkezésre álló hőmérsékleten el tudja készíteni. Folyamatosan együtt dolgozik a „pilótával”, vagyis mikor kicsit magasabb hőre van szüksége, magasabbra emelkedik a hőlégballon. Különböző, előre megbeszélt ponton veszi fel az étkező csapatokat. A vendégeknek még beszállás előtt szolgálja fel a többségében hideg előételt, úgy mint a dinnyét, kecskesajtot és szárított kapribogyót, majd pezsgőt. A vendégek ezután beszállnak a kosárba, majd mikor felemelkedtek a magasba, Schmeinck elkezd főzni.Az első „in-the-sky fogás” jellemzően tengeri koktél. A természetes, könnyed és friss alapanyagok elkészíthetők nyersen, alacsonyan főzve vagy lassan főzve is. Ezen a nyáron Schmeinck langusztát (norvég homárszerű csemege), friss kagylót és homárt szolgált fel golgotagyümölccsel. Enyhén erjesztett sárgarépával és üvegfűvel, ami egy sósmocsári növény, amit Schmeinck csupán „tengeri zöldségeknek” nevezi.
A hőlégballonos étterem az első hónapokban már 50 repülésen túl volt, a foglalások száma pedig megszámlálhatatlan. Nem csupán az ételek kiválóak, de felbecsülhetetlen a panoráma és az élmény. Többen kérdezték a séfet, miért élvezi ennyire?
„Néha, amikor alacsonyan szállnak a felhők, át tudunk menni rajtuk, miközben én főzök” – mondja Schmeinck. „Kicsit ködös, aztán pedig a felhők felett vagyunk, és egyszer csak látjuk, ahogy süt a nap. Ezek a pillanatok felejthetetlenek számomra, még ennyi év után is elvarázsol minden egyes felszállásnál.
Forrás: https://www.atlasobscura.com/
