A regeneratív élelmiszer az aktuális 2024-es Élelmiszer Jelentés legújabb élelmiszertrendje. Talán a legígéretesebb is – beleértve a vendéglátóiparra gyakorolt hatását. Itt a hangsúly nem elsősorban az élelmiszeren van, hanem a művelhető talajokon.
Benedikt Bösel, a regeneratív élelmiszer egyik úttörője előadásait gyakran azzal a ténnyel szokta kezdeni, hogy korábban bankár volt. Ma már egy biofarmot működtet Alt Madlitzben, Brandenburgban. Azokból az időkből csak a zselézett hajviselete maradt meg, amit általában egy fordított baseballsapka alatt rejt el. Drasztikus változásra van szükség, ha valaki tenni szeretne a jövőért – különösen, ha a körülmények nagyon kedvezőtlenek.
Bösel 3000 hektáros mezőgazdasági és erdészeti vállalkozása, a Gut&Bösel Németország legaszályosabb részén található. De a biofarmer mégis úgy látja, hogy a föld használata megoldást jelenthet korunk számos problémájára, a klímaváltozástól és a biológiai diverzitás csökkenésétől kezdve az éhségen és az egyenlőtlen lehetőségeken át. Elkötelezte magát a regeneratív mezőgazdaság mellett, mindeközben pedig platformján keresztül sok éttermet lát el termékeivel.
MI AZ A REGENERATÍV ÉLELMISZER?
De mi áll ennek a különleges mezőgazdasági formának a hátterében? Hogyan mentheti meg a bolygót? És mindez milyen kapcsolatban áll a gasztronómiával? A regeneratív élelmiszer, más szóval az élelmiszertermelés a regeneratív mezőgazdaság kritériumai szerint, nem csupán egy divathóbort, hanem talán a legígéretesebb kezdeményezés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A probléma az, hogy a világ népessége növekszik, miközben a talaj minősége, és ezzel együtt a termékeny talaj mennyisége csökken. Az egészséges talajokra szükség van a klímaváltozás jobb kezelésére, ami erős esőzéseket és aszályokat okoz. Pontosan erről szól a regeneratív élelmiszer. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a talajerózió 2050-re a globális növénytermelés tíz százalékának elvesztéséhez vezethet. Ellentétben az olyan élelmiszertrendekkel, mint a növényalapú étkezés vagy a vegán-mánia, a regeneratív élelmiszer nem arra fókuszál, ami a tányérunkra kerül, hanem inkább arra, ahogyan azt előállítják.
A REGENERATÍV ÉLELMISZER: NEM CSAK A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSE
A cél a „bolygó gyógyítása” azáltal, hogy minimalizáljuk a mezőgazdaság klímaváltozásra gyakorolt hatását és elősegítjük a biodiverzitást. A regeneratív mezőgazdaság ezért a „szerves trágyázásra helyezi a hangsúlyt a szintetikus helyett, a biodiverzitást elősegítő vetésforgót használ, valamint a talajfedésre és gyökerezésre. Ahelyett, hogy kimerítenénk a művelhető talajokat és nagy mennyiségű CO2-t bocsátanánk ki, a cél épp az ellenkezője. Más szóval, a talajnak regenerálódnia kell, ellenállóbbá és (újra) termelékennyé kell válnia. Emellett nagy mennyiségű szénnek kell raktározódnia a talajban a humusz felépítése által – ez az egyik leghatékonyabb intézkedés a klímavédelemben.
A REGENERATÍV ÉLELMISZER IRÁNTI GLOBÁLIS ÉRDEKLŐDÉS NŐ
A trend még gyermekcipőben jár, ami különösen a szabványok hiányában nyilvánul meg. Ennek eredményeképpen a környezeti előnyök még nem mérhetők konkrétan. Azonban az érdeklődés növekedésével, mind Európában, mind a tengerentúlon, egyre több szervezet és vállalat fog össze nemzetközi szinten, mint például a Regenerative Organic Alliance, hogy értelmes, regionálisan alkalmazkodó szabványokat fejlesszenek ki. A kérdés további előmozdítása érdekében saját alkalmazásokat, mint például a Foodroots, vagy információs platformokat, mint a Regeneration Switzerland és a Solify fejlesztettek ki. Egyrészről itt hálózatot építhetnek a gazdák és a vásárlók, másrészről pedig a nagyközönséghez is szeretnének eljutni.
REGENERATÍV MEZŐGAZDASÁG: KOMBINÁCIÓ A KLÍMAVÉDELEMBEN ÉS A BIODIVERZITÁSBAN
Az olyan gazdaságok száma, mint a Gut&Bösel, amelyek regeneratív módszereket alkalmaznak, szintén növekszik. Az Egyesült Államokban is kezdődik az agrárforradalom, ahol induló vállalkozások és gazdálkodók is át akarják alakítani a mezőgazdaságot. Will Harris, aki a hatodik generációs családi farmot, a White Oak Pastures-t vezeti Bluffton, Georgiában, az egyik úttörője a regeneratív mezőgazdasági mozgalomnak. Együttműködve az ország egyik legnagyobb napenergia-termelőjével, sikerült ötvöznie a legelőket a napelemekkel. Ezáltal lehetővé válik a hús termelése miközben a szén a talajban marad és helyreállítja a biodiverzitást.
JÓ TALAJT TERMELNI ADOMÁNYOZÁSSAL
Azonban a regeneratív élelmiszer nem csak ígéretes megoldás a klímaváltozás elleni küzdelemben, hanem biztosítja a fogyasztott növényfajok sokféleségét és ennek eredményeként több változatosságot a tányérunkon. Ez teszi a regeneratív élelmiszert érdekessé a gasztronómiai ipar számára is. Ráadásul egyre többen gondolják, hogy a klímavédelem a korunk egyik legégetőbb kérdése. A vendégek ezért többet akarnak tudni arról, honnan származnak a termékek és alapanyagok, valamint, hogy hogyan lettek előállítva. Ha a vendéglátósok hitelesen tudják bemutatni, hogy honnan származik az ételük, és hogy azt regeneratív és fenntartható módon állították elő, ez versenyelőnyt jelenthet számukra.
