A halal minősítés nem csak húsokat, hanem mindenféle élelmiszert jelölhet a gabonatermékektől az italokig. A legfőbb kérdés mégis az, hogy mit jelent a halal minősítés? Annyit előre elárulunk, hogy sokkal többet, mint az állatok levágását.
Amikor először találkoztunk magyar nyelven az úgynevezett halal élelmiszerekkel, biztosan többször újraolvastuk, hogy jól értelmeztük-e a szót? Csak egy véletlen az egybeesés az arab halal (arab írással: حلال) és a magyar „halál” szó között, de mivel alapvetően egy állat levágásának módszeréhez köthető ez a kifejezés, nem csoda, ha elsőre megütközünk rajta.
A halal azonban jóval átfogóbb puszta állatvágási technológiánál. Szabályozza az állatok tartási, élelmezési és vágási körülményeit; tejtermékek esetén a tejet adó állat tartását, fejését; a zöldségek, gyümölcsök esetében pedig a termesztési és feldolgozási a szempontokat. Érdekessége, hogy hitvilágtól, származástól teljesen függetlenül azokat az elvárásokat fogalmazza meg, amelyek korunk emberének is egyre fontosabb a mindennapi étkezések során.
Hogyan érhető el ez a minősítés?
Itthon elsősorban török henteseknél, arab élelmiszerboltokban találkozhatunk a halal címkével. Ma már nem csak az arab diaszpórákban, hanem egyre gyakrabban feltűnik az általános kereskedelemben is.
A halal arabul annyit tesz: megengedett. Halal élelmiszer alatt azt értjük, amelynek előállítása megfelel az iszlám törvényeknek, a Koránban írtaknak megfelelően. Egyértelmű, hogy halal vágású sertéshússal sosem fogunk találkozni, hiszen a muzulmán kultúrában a disznó tisztátalan állat, és semmilyen formában nem fogyasztják. Ugyanez vonatkozik a ragadozó állatok húsára, valamint a döghúsra is. Mindez kulcskérdés a halal vágás során.
A hús kizárólag akkor kaphatja meg a halal minősítést, ha az állat az iszlám szabályai szerint van levágva az állat. Ide vágó, fontos kifejezés a dhabiha. Ez az állatok levágásának iszlám előírás szerinti formája, amely a nyaki véna, az ütőér és a légcső átvágásával történik. Az állatnak – további szenvedés nélkül – azonnal meg kell halnia, és teljesen ki kell véreztetni. A halal henteseknek a legnagyobb gondossággal kell kezelni, hogy a további feldolgozás során se találkozhasson vérrel és harám (azaz tiltott) hússal vagy más élelmiszerrel.
Szabály, hogy az állatoknak vágás idején élőknek és egészségeseknek kell lenniük. Ebben a legkevésbé sem engedékeny az iszlám. Az állat kivéreztetése folyamán a muszlimoknak el kell mondaniuk a tasmiya vagy shahada néven ismert szentbeszédet, és el kell hangoznia Allah nevének, megtisztelve és „megtisztítva” ezzel a levágott állatot.
Az öt döntés: halaltól a harámig
A Koránban a halal a harám (azaz tiltott) ellentéte. Az iszlám jogtudományban ez a kettős elv egy bonyolultabb rendszerré fejlődött, amelynek neve „az öt döntés”. (…) Az iszlám jogtudósok véleménye eltérő arról, hogy a halal ezekből az első hármat, vagy az első négyet fedi le. – írja a Wikipedia vonatkozó szócikkelye. Az öt kategória a muszlim kultúrában a fard (abszolút kötelesség), a mandub (ajánlott), a halal (megengedett), a makruh (nem kívánatos) és a legvégső, a haram (tiltott).
Mint az az előbbi idézetből is kiderül, közel sem mindenben egységes a Korán értelmezése. A modern világ rengeteg etikai kérdés elé állítja a muzulmán közösségeket. Viták folynak a halal vágás bizonyos elemeiről, többek között arról, hogy a kábítás megengedett-e. Nagy-Britanniában a minőség-ellenőrzést végző Halal Food Authority (HFA) állást foglalt a kérdésben, habár némi kiskaput fedezhetünk fel benne. Ezen elvek betartását ellenőrző nonprofit szervezet szerint az állatot nem lehet elkábítani, azonban alkalmazható kábítás, ha azt az állat túléli, majd a halal előírásainak megfelelően ölik le.
A brit RSCPA (Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) állatvédő szervezet korunk elvárásainak megfelelően követeli az állatok elkábítását a leölés előtt. Abban feltétlenül egyetértenek a muzulmán közösségekkel, hogy a mainál sokkal átfogóbb és könnyebben átlátható címkézés szükségeltetik a kereskedelemben. A fogyasztóknak tudnia kellene, hogy az állatot levágás előtt elkábították-e. Ismertetnie kellene őket továbbá a vágás módjáról, hogy a saját ítéletük szerint válasszák vagy ne válasszák az adott terméket.
Halal vágású húsok és más termékek itthon is egyre szélesebb körben elérhetők, köztük az arab konyhában rendkívül népszerű bárány, valamint csirke, pulyka, borjú, marha és tejtermékek is.
