Nagyon sok félreértés adódott már abból, hogy a híres neves baguette-et (bagettet) csak úgy lekenyerezték. Sokkal több egy kenyérnél, ami nagyon régóta meghatározó tényezője több nemzet konyhájának.
Miért imádjuk a bagettet?
Csak az értheti meg ennek a jelentőségét, aki már fogyasztott igazi, francia bagettet. Egy tökéletes szendvics bagettben csodás lehet. Ehhez persze el kell tudni készíteni. Mint minden ételnél, fontos a harmónia. Igazi vajjal tiszteljük meg, majd vékony majonézcsíkot húzunk rá. Aztán friss, roppanós salátalevéllel ágyazzunk meg a szaláminak vagy a sonkának. A minőségi húsok után fontos megkoronázni egy lágy textúrájú, erőteljes ízvilággal bíró sajttal. Újra jöhet némi zöldség, paradicsom, paprika, az ínyencek nemesíthetik szendvicsüket kapribogyóval vagy olajbogyóval. Természetesen erre jöhet a bagett felső része, amellyel kiteljesedik az étel.
Fotó: Pixabay
Mi is a bagett?
A bagett egy hosszúra nyújtott, ropogós francia fehér kenyér. A pórusok nagyon durvák, és ez az, ami a legmagasabb minőséget is jelzi. Kevés élesztős, hideg tésztagyúrással készítik. A kenyér héja vastag a hosszú kelesztési idő miatt. Franciaországban a boulangerie artisanale feliratú, hagyományos pékségekben szigorúan csak búzalisztet, vizet, sót és élesztőt használnak a bagetthez. Az eredetelmélet szerint szorosan kapcsolódnak Franciaországhoz. Ott nem minden hosszú kenyér bagett, de minden bagett hosszú kenyér. Töretlen népszerűségének köszönhetően bejárta a világot, és ma már rengeteg helyen készítik.
Fotó: Pixabay
Bagetthistóriák
Mivel a francia bagett történetében vannak szürke foltok, elég sok elmélet és történet szól arról, honnan is származik. A vélemények a mai napig eltérnek egymástól. Az egyik szerint először Bonaparte Napóleon készíttette, méghozzá a katonái számára. Fontosnak tartotta a seregei ellátását, ezért olyan formájú kenyeret készíttetett, amit könnyebben magukkal tudtak vinni. Elgondolása szerint, ha a nagy kerek, vagy ovális kenyér helyett hosszúkásat készítenek a katonák, egyszerűen csak beteszik a zubbonyuk alá, és bármikor falatozhatnak belőle.
Fotó: Pixabay
Egy másik elmélet szerint a föld alatt dolgozó metróépítők számára találták ki, bár ugyancsak Franciaországhoz köthető. A lényege az volt, hogy mivel a munkájuk sok piszokkal jár, ne kelljen kést használniuk, amikor ebédelnek. Emellett a munkások a sötét és a stressz következtében gyakran összevesztek, amiből sokszor verekedés alakult ki. A késeikkel pedig komolyabb sérüléseket is okozhattak egymásnak. Az építés vezetői ezért azt kérték, készítsenek olyan kenyeret, amiből könnyedén lehet falatozni úgy, hogy ne kelljen kést használniuk. Így lett a bagett.
Fotó: Pixabay
Az egyenlőség és béke kenyere
Vannak olyan feltételezések, miszerint a nagy francia forradalom idején készítették először. A nép akarata és az egyenlőség lényegét akarták kenyér formájában viszontlátni, ezért hoztak egy rendeletet, miszerint kell egy olyan kenyér, ami minden ember számára egyaránt elérhető, legyen az gazdag vagy szegény. Így hát megalkották a könnyen elkészíthető, olcsó bagettet.
A legegyszerűbb teória azonban az, hogy 1920-ban Franciaországban hoztak egy törvényt a munkajogok és a munkavállalók érdekében, miszerint a pékek este tíz és hajnali négy óra között nem dolgozhatnak. Így viszont a sima, hagyományos kenyér kisütésére nem maradt idő. Ennek okán változtatták a formát a hosszúkás alakra, mely gyorsabban süthető volt.
Fotó: Pixabay
A valóságos eredettörténet
A mondák igazak is lehetnek, de ki tudja? A legvalószínűbb elméletből is mindjárt kettő akad. Az első szerint a bagett Bécsből származtatható. Az osztrák fővárosból úgy jutott a franciákhoz, hogy egy üzletember – megunva a hazáját – a romantikus Párizsba települt át. Itt saját maga kezdte el készíteni, majd megkért egy péket is, hogy alkalmanként tegye ugyanezt. Miután a pék megkapta a receptet és az elkészítési módot, egyre többször került a repertoárjába a bagett. Híre ment a nála kapható „furcsa” kenyérnek, amit megszerettek az emberek. Nem kellett hozzá sok idő, és egész Franciaországban elterjedt.
A másik verzió a készítési eljárásban keresi a megoldást. E szerint a bagett lengyel eredetű, és egy lengyel pékmester által kifejlesztett tésztagyúrási technikának köszönhetően lett hosszúkás. Ezt az eljárást még a mai napig alkalmazzák, ami poolish, azaz lengyel eljárásként is ismert.#
