Csapatostul érkeznek hozzád a vendégek? Hirtelen megtudod, hogy nálad lesz az egész rokonság hétvégén? Vagy csak túl nagy a család? Semmi para, gyorsan elkészítheted a gnocchit-t, könnyen feltúrbózhatod ízekkel és könnyedén jóllakathatsz vele egy sereget is! Ennyit elég tudni róla, hogy ne csak az olaszok kedvence legyen, hanem a tiéd is!
Mi az a gnocchi
Gnocchi a tésztagombócok családjába tartozó tésztaétel. Az kétségtelen- mint ahogyan több igazi olasz étel- olyan változatos, mint a hazája. A csizma és a hozzá tartozó szigetek egyik legváltozatosabban elkészített étele. Relatíve költséghatékonyan elkészíthető, viszont annál tartalmasabb, ezért egész évben fogyasztják. Legyen az ínséges hó eleje, a bőséges hó közepe, vagy a mértéktartó hó vége- a gnocchi mindig jó választás! A gnocchi tésztájának alap receptjéhez valóban kevés összetevő kell. Burgonya, liszt, tojás és kevés só.
A gnocchi története
A gnocchi jelentése eredendően méreteiből és formájából adódóan, több dolgot is jelent. Ragozott formái mást takarnak- jelentheti a fán található kipúposodó csomót, vagy az ujjperceket. Mivel roppant egyszerű elkészítésű, viszont annál táplálóbb étel, már a Római légiókban is közkedvelt volt. Akkoriban persze még nem ismerték a burgonyát, ezért csak vizet, tojás, és lisztet tartalmazott, amihez maximum (főleg a nagy hadvezér Maximus) csak sót tettek hozzá. Elterjedése is a római világhóditásnak köszönhető, ez által nagyon gyorsan elterjedt világszerte. Ha azt mondjuk nudli- akkor már értjük is miként itta be magát a magyar kultúrába.
Természetesen a receptúra a gnocchi esetében is folyamatos evolúción ment keresztül, nem csak az idő, és az adott korban fellelhető alapanyagok, hanem a nemzetek is külön formálták saját ízlésük szerint. Mára az európai konyhák mindegyikében megtalálható valamilyen formában. Nyugodtan kijelenthető, hogy a világ egyik legkedveltebb étele!
Olasz bevándorlók elterjesztették az egész világban. Nem véletlen hogy dél-amerikában, köztük Argentínában, Chile-ben, Paraguay-ban, Uruguay-ban kifejezetten kedvelik, hiszen a nehéz körülmények között élő lakosság főleg a hónap nehezebben túlélhető utolsó napját el is nevezték „gnocchi-napnak”.
A gnocchi receptúrájának több lépcsőfoka is volt, a mai formáját nagyjából az 1880-as években érte el és egész Olaszország szerte elkezdték készíteni. Alapvetően minden itáliai tartományban népszerű, de vannak olyanok, ahol kifejezetten kedvelt ételnek számít, ezért ha valaki arra jár, ki ne hagyja a helyi gnocchi-t. Velence, Abruzzo, Friuli, Veneto- azok a helyek, ahol enni kell!
A gnocchi összetevői
Búzadara, közönséges búzaliszt, tojás, sajt, burgonya, zsemlemorzsa, kukoricadara, só, sok esetben kis bors, fűszernövények, zöldségek. A gnocchi lényege, hogy rengeteg féle alapanyagból keverik. Elengedhetetlenek hozzá a szószok, mártások- amiket általában a szezonális alapanyagok határoznak meg. Ettől függetlenül ennél az ételnél is jellemző, hogy mindig idomul a környezetéhez. A nemzetek elhelyezkedésüknek megfelelően használnak hozzá alapanyagokat, és különféle ízesítésű szószokat.
A gnocchit vízben megfőzzük, majd szósszal tálaljuk. A kis leves gnocchit néha úgy készítik, hogy a tésztát durva szitán vagy lyukas kanálon nyomják át. Ha szeretnénk a tésztánkat még inkább ízletessé tenni, érdemes egy kis parmezán sajttal megspékelni. Éppen annyi kell belőle, hogy kifejtse ízfokozó hatását és a gnocchink a tökéletesség felé halad. Ha valaki plusz ízeket szeretne produkálni a gnocchi-val- bár pepecselősebb és macerásabb- meg is töltheti némi sonkás, gombás, vagy esetleg zöldséges szósszal.
Érdekességek a gnocchi-ról
A legendák szerint Rómában, a hét második felén olcsóbb ételek kerültek a családok asztalára, sőt még a vendéglátóhelyeken is ezt követték. Igy kialakult a csütörtökön megtartandó gnocchi-nap.
A gazdagabb olasz területeken a gnocchit folyamatosan kiegészítették, mutatva az anyagi jólétet. Így egy jelképes étellé is vált, ami az anyagi jólétet, vagy éppen annak hiányát is jelezte. Ahol bőséges volt a háztartás, főleg húsokkal, paradicsommal, és mozzarellával készítették.
A vadas zsemlegombócának őse! Az északabbra fekvő olasz tartományokban a gnocchit- hagyományosan zsemlemorzsával készítették. Ez a változat gyorsan el is terjedt Európában. A zsemlemorzsás gnocchi tulajdonképpen a mi vadasba tradicionálisan használt zsemlegombócunk őse.
Olaszországban jellemzően előfogásként alkalmazzák, de elterjedt lett, mint köret. Szinte minden húsos ételhez, vagy zöldséges raguhoz megfelelő kísérő.
A gnocchi tulajdonképpen egy olasz krumplis tészta. Magyarul úgy is nevezhetjük, hogy nudli. Ha belepillantunk néhány régi szakácskönyvünkbe- meglepően fogjuk tapasztalni, hogy a gnocchi készítése és receptúrája megtalálható a szilvásgombócnál és a nudlinál is. Szinte teljesen hasonló. Mi sósan szeretjük, de az eredeti jellegzetessége a hozzáadott szószok és sok esetben az elmaradhatatlan sajt!
Szerző: Budafoki Tamás
